Jóbbal a karanténban [antikvár]

ELŐSZÓ „De ő tudja, milyen úton járok: ha megvizsgál, kiderül, hogy arany vagyok" (Jób 23,10) Különleges kiadványt tart kezében az olvasó: több mint időszerű, hiszen 2020 tavaszán találkozott olyan közös traumával az emberiség, amelyben a biztonságot adó távolság ellenére is meg kellett tanulnunk egymáshoz közelinek maradni. Blázy Árpád és Gáncs Tamás, a kelenföldi lelkészek írtak éppen e tavaszi kijárási tilalom ideje alatt reflexiókat Jób könyvéhez - segítve ezzel gyülekezetünket is, hogy együtt legyünk a Biblia olvasásában, értelmezésében, imáinkban. A mű negyvenkét fejezet, majdnem éppen annyi, mint a Quaranta giorni, azaz a karantén. Az olasz kifejezés negyven napotjelent, azt a negyven napos elszigeteltséget jelzi, amelyről már a 14. században is úgy gondolták, elegendő idő arra, hogy betartásával megelőzhető legyen a járványok elterjedése. Negyven nap, éppen annyi, mint Krisztus pusztai böjtje napjainak száma, negyven napig zuhogott az eső a vízözön előtt, ennyi ideig volt Mózes a Sínai-hegyen, ennyi ideig volt úton Illés, negyven napig kellett bűnbánatot tartania Ninivének s negyven nap elteltével jelent