Keresztény egyházak a baltikumban a 20. században [antikvár]

ELOSZO A tanulmány a litvániai és a lettországi katolikus egyház, illetve az észtországi és a lettországi evangélikus egyház, valamint a baltikumi orthodox egyház 20. századi történetének legfontosabb részeire koncentrál. Magyarországon alig ismert tény, hogy a Baltikum nem csak nemzetiségi, hanem felekezeti szempontból is különlegesnek számít. Észtországban, Lettországban és Litvániában a 20. század folyamán egyszerre vannak jelen a kereszténység három nagy ágának a képviselői (katolikusok, protestánsok, orthodoxok), a múltban pedig a három nagy monoteista vallás (kereszténység, zsidóság, iszlám) követői. A könyv megírása során elsősorban arra törekedtem, hogy egy áttekintést adjak a balti térség nagyobb keresztény egyházainak (római katolikus, evangélikus, orthodox) 20. századi történetéből. Nem titkolt célom, hogy az olvasó ne csak a szűkebb téma tekintetében ismerkedjen meg a legfontosabb tényekkel és összefüggésekkel, hanem egyúttal jobban megismerje Észtország, Lettország és Litvánia 20. századi történelmét is. Első ránézésre kitűnik a három ország közötti aránytalanság, ennek magyarázata egyszerű: Litvániáról többen és többet írtak, általában a történelmét illetően és egyházi vonatkozásban is. Lettországban és Észtországban a „nemzeti vallásnak" mondott evangélikus egyház viszont nem vívott ki az idők során olyan pozíciókat, mint a katolicizmus a litvánoknál, így a rájuk vonatkozó szakirodalom is kisebb mennyiségű, nem beszélve a baltikumi pravoszlávokról. Ebből kiindulva módszertani és terjedelmi okokból azt gondoltam a legcélravezetőbbnek, hogy - megtörve a könyv kronologikus jellegét - a litvániai katolikus egyház történetét a szovjet korszakban külön fejezetben tárgyaljam, mintegy aláhúzva a katolicizmus fontosságát ebben az időszakban a litván társadalomban, és némileg „tükröt tartva" a többi baltikumi keresztény felekezet elé is. így talán jobban fel lehet fedezni a baltikumi keresztény egyházak közötti párhuzamosságokat és különbözőségeket. Ám azt sem szabad szem elöl téveszteni, hogy sok szempontból nem összehasonlíthatóak az itteni egyházak, ahogy a balti társadalmak sem. Más-más pozícióval rendelkezik a római katolikus egyház, amely legrégebben van jelen e területen, az evangélikus felekezet, amely csak a lettek és észtek körében tudott gyökeret ereszteni, vagy az orthodox egyház, amely némileg „kilóg a sorból", hiszen az oroszok között őshonos, de a 19. századi cári hatalom intézkedései során vált a lettek és észtek bizonyos csoportjainak hitévé. Á római és lutheri hittel ellentétben az utóbbiak egyértelműen a bizánci, keleti hagyományt testesítik meg, miközben a baltiak a nyugati civilizációhoz tartozónak vélik magukat. A baltikumi, de egyben a közép-európai egyházkutatás előtt számos akadály tornyosul. Először is, a témával foglalkozó kutatónak meg kell küzdenie a nyelvi akadályokkal, ami a különlegesnek és ritkának számító bahi nyelvek tekintetében szembetűnő. Áz elmúlt húsz esztendőben a témában természetesen számos fontos könyv, tanulmány született, de ezek nyelvi és technikai okokból (a könyvtárak szűkös anyagi forrásai miatt)