Ki a mi Istenünk? [antikvár]

Az elfelejtett Isten Név szerint ezek voltak Izráel fiai, akik Egyiptomba mentek Jákobbal; mindegyik a maga háza népével ment: Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Issakár, Zebulon, Benjámin, Dán, Naftáli, Gád ésÁsér. Összesen hetvenen voltak, akik Jákobtól származtak. József pedig már Egyiptomban volt. Azután meghalt József és valameny-nyi testvére, meg az egész nemzedék. Izráel fiai pedig szaporodtak, gyarapodtak, megsokasodtak, nagyon megerősödtek, és megtelt velük az ország. Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Józsefet. Az pedig ezt mondta népének: Lám, az izráeli nép nagyobb és erősebb, mint mi. Bánjunk csak okosan vele, hogy még többen ne legyenek, mert ha háború támad, ő is ellenségeinkhez csatlakozik, ellenünk harcol, és kivonul az országból. Ezért munkafelügyelőket rendeltek föléjük, hogy kényszermunkával sanyargassák őket. Raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számára: Pitómot és Ramszeszt. De mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek, úgyhogy félni kezdtek Izráel fiaitól. Ezért kegyetlenül dolgoztatták az egyiptomiak Izráel fiait. Kemény munkával keserítették az életüket: sárkeveréssel, vályogvetéssel és mindenféle mezei munkával; sokféle munkával kegyetlenül dolgoztatták őket. 2MÓZ 1,1-14 Ha Isten segít minket, ezeken az estéken arról lesz szó: Ki a mi Istenünk? Ennek a célja nemcsak az, hogy jobban megismerjük az élő Istent, hanem hogy sokkal bátrabban merjünk bízni is benne. Hogy a mi egészen személyes bizonyságtételünk lehessen: „Ki az Úrban bízott, nem csalódott még. Első lennék én, ha szégyent val-lanék. Nem, te nem hagysz cserben, örök kőszirtem! Megrendülhet ég, föld, a te igéd nem!"