Krisztus áldozatának tökéletessége [antikvár]

Részlet a füzetből: "Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket" (2 Móz 12,13) - mondta isten röviddel ama emlékezetes éjszaka előtt népének, Izráelnek, amikor Egyiptom földjén minden elsőszülöttet megölni készült. a páskabárány vérét, amely az izráelitákat megvédte az öldöklő angyal kardjától, Isten rendelésére házaik két ajtófélfájára és szemöldökfájára kellett kenniük. Nem nyugtalanította őket, hogy belülről nem láthatták a vért, mert a fő dolog az volt, hogy Isten látta, mert hiszen mondta: "Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket (elmegyek mellettetek)." Egyedül ezen nyugodott a biztonságuk. Egy elsőszülött sem halt meg azokban a házakban, amelyek ajtóján Isten meglátta a leölt bárány vérét. Az izráeliták dolga csupán az volt, hogy e vér védelme alatt a házaikban maradjanak és higgyenek Isten szavának. Ebben bízva nyugodtan és békességben összegyűlhettek a páskabárány körül, és dicsérhették istent megmentő szeretetéért. Éppen ez a helyzet velünk is. isten elfogadta Jézus Krisztusnak, a hibátlan és szeplőtlen Báránynak a helyettesítő áldozatát, és vére most az Ő színe előtt van. mi is tudjuk, miként az izráeliták, hogy az ítélet, amelyre mi szolgáltunk rá, az Isten által kiválasztott Bárányt érte, és az Ő vére "megtisztít bennünket minden bűntől" (1 Jn 1,7). Ez a mi biztonságunk. Egyáltalán nem az a mérvadó, milyen értéket tulajdonítunk mi a vérnek és Krisztus áldozatának, hanem az, hogyan gondolkodik Isten arról.