Krisztus az eke nyomában [antikvár]

Közkeletű mondás a világban, hogy akinek házában baj van, rendesen maga tudja meg utoljára. Sajátságos büntetése a bűnnek, hogy vaksággal jár együtt, és nagy kegyelmi ajándéka Istennek, ha megnyitja a szemet és megláttatja a bajt.A mi református egyházunkról évszázadok óta mondogatjuk, hogy az "Ige egyháza". az Ige hatalmas és csodálatos erő. Népeket tudott formálni, nemzeteket megtartani, társadalmakat alakítani, mert szíveket tudott újjá teremteni. alig volt még az emberiség szellemi életének történetében vakmerőbb lépés, mint annak a hősi korszaknak bátor elszánása, amelyik kész és hajlandó volt lemondani az emberek befolyásolásának minden külső eszközéről, hogy az egyetlen igazi erőt, az Isten élő szavát tegye úrrá mindenek fölött. Egy pompásan kialakított emberi szervezetet és fülre, szemre, képzeletre rendkívüli hatást és fülre, szemre, képzeletre rendkívüli hatást gyakorló nagyszerű segédeszközöket egyetlen biztos mozdulttal félretenni az útból s vállalni azt a hallatlan kockázatot, hogy érzékcsiklandó segédeszközök nélkül, színek, illatok és muzsikaszó nélkül azt mondjuk egyszerűen az embereknek: Hallgassatok Istennek szavára! Tinektek semmi egyébre nincsen szükségetek, csak arra az egyetlen egyre, hogy Istennek felséges és üdvözítő akaratát meghalljátok, - és ti képesek vagytok ezt az örök akaratot megérteni és magatokévá tenni, - és ez az örök akarat "nem azt keresi, ami a tiétek, hanem titeket magatokat". (II. Kor. 12, 14.) Néhány század mulva eltűnődhetünk azon, vajjon ha mi, mostani nemzedék az ő helyükben lennénk, le tudnánk-e és le mernénk-e mondani mindenről, hogy ezt az egyet megnyerjük?