Miért van szükség templomra? [antikvár]

Részelt a lapból:Az Isten háza után vágyakozó szívnek felséges könyörgése a felolvasott szent Ige. A zsoltáríró lelke, a jeruzsálemi szent hajléktól távol, idegen földön emésztődött az Úrnak tornácai után. Most érezte csak igazán, hogy mennyivel jobb egy nap az Úrnak tornácaiban, mint ezer nap egyebütt. Vágyakozásában s emésztődésében boldogoknak mondja még az ég madarait is, mert azok odaszállhatnak a jeruzsálemi templom falaira és oltáraira, sőt nem csak ott röpködhetnek és szálldoshatnak, hanem fészket is rakhatnak, a szent hajlék lehet otthonuk, ott lakozhatnak a nyugalom helyén. A zsoltáríró visszaemlékezik arra az időre, amikor még ő is ott dicsérhette az Urat az ünneplő sokaság között s szíve mélyéből feltör a vágyódás a szent hajlék után: "Mily szerelmetesek a te hajlékaid, Seregeknek Ura! Kívánkozik, sőt emésztődik lelkem az Úrnak tornácai után... Boldogok, a kik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen!"