Mindennap együtt az Úrral - B év [antikvár]

ŰTRAVALÖUl A „Mindennapi Kenyér" után új sorozat indul: „Mindennap együtt az Úrral." Krisztus Urunkkal találkozunk minden vasárnap a liturgia, a szentmise ünneplésében és e találkozás élményeit, gondolatait visszük tovább a hét minden napjára, a vasárnapi olvasmányok és az evangélium szétteregetésével, hozzácsatlakozó elmélkedésekkel és imádságokkal. Ezzel naponként valóságos rövid imaegységet kapunk. íme: a világi hivők számára beígért „breviárium". A legszebb imakönyv mindig saját szívünk marad. A krisztusi hivők elsősorban arra hivatottak, hogy a liturgikus közösségben, a magát feláldozó és a húsvéti lakoma alakjában magát nekünk adó Krisztussal és az Ö nevében egyesült testvérekkel imádkozzunk együtt; ugyanakkor azonban be kell térnünk saját szívünk kamrájába is, hogy az Atyát rejtekben imádhassuk. (Mt 6,6). A mai rohanó és nyugtalan ember szívét kívánják a következő oldalak imádkozásra, az Istennel való személyes kapcsolat felvételére indítani, ezért alkalmaztuk a keresés, a hívás, a párbeszéd, az elmélkedés és a lélek felkiáltásainak és megszólaltatásainak változatos alakjait. Észrevétlenül is a régi breviárium formájára találtunk rá: antifóna vagy előének, párbeszédes bevezetés, isten szavának meghallgatása, a hallottaknak eszmélődésben való lelki feldolgozása és végül az imában végződő himnikus kicsengés. Az egyes napok az ima örök ritmusának mozgalmasságában, Isten, a mi Urunk és mennyei Atyánk imádásában, teremtményi köszönetünkben és végül meg nem szűnő gyermeki kéréseinkben alkotnak változatos egészet. Minden egyes nap új kérdéssel fordul a mai emberhez: életének értelme, a világgal való kapcsolatai, gondjai, küzdelmei, bukásai és Isten utáni vágya után kérdezünk. Könyvecskénk az olvasóban is belső nyugtalanságot kíván felidézni: szüntelenül felszólít az ismeretlen valóság utáni keresésre, az önmagunkkal szembeni kritikára, a külsőségekkel szembeni bizalmatlanságra. Ha újból megtanulunk jól kérdezni, akkor ismét közel kerülünk Istenhez és Isten világán keresztül az emberekhez. Az ilyen imádkozás hiteles Isten-képet varázsolhat ismét a lelkünkbe, és az Istennel való találkozás felemelő vallásos élményében lesz részünk. Az olvasókkal együtt köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik a gyűjtés munkájában eddig a segítségemre voltak. Dr. Hergenröder Miklós, székesegyházi karnagy, kiválóan hozzáértő munkatársnak bizonyult. Bors László, Kele Pál plébánosok, Dr. Bán Endre, Dr. CsögI János és Várnagy Antal káplánok egyaránt fáradhatatlanul szorgoskodtak, keresték és rakták egymásra e kis szellemi épület köveit és mozaikjait. Első kötetünk a „B" év szövegeire építi fel lelki programját. Ebben az évben az egyház dogmatikus fogalmá- mi f' í ^ / .i; i',i .' ¦ lí- 'i-y í-'"!'.' V! ' , i/ I ¦ .' ¦, i. ¦ . ' I' .V - , ¦ 1 r i ' i . 1