Ő is szenvedett... [antikvár]

Csak Jézus édesítheti meg keresztünket, a leghűségesebb kísérőnket. Az igazságos Isten helyezte vállunkra, - az elveszített paradicsomban. Azóta nyomon követ mindenkit. A legváltozatosabb alakban, de el nem hagy az élet keresztje: a betegség keresztje, a szegénység keresztje, a családi kereszt, a szomorúság és a lelki szenvedés keresztje... Egyes korokat különösen is kísér a legkiadósabb és legáltalánosabb kereszt: a háború keresztje... Mi már másodszor járjuk ezt a nagy keresztutat... És mögötte sötét kérdőjelek is merednek felénk: Mit hoz; még számunkra a jövő ...? Kereszthordozó nemzedék vagyunk. Hozzá kell edzeni vállunkat és szívünket viseléséhez, - férfias és keresztényi viseléséhez. De egyedül nem bírjuk. Még a nagy Kereszthordozónák is volt Cyrenei Simonja; az Atya küldötte Neki némi enyhület gyanánt. Az én keresztem titkát csak Krisztus fejti meg, súlyát csak ö édesíti meg... Ha öt nézem, megértem a szenvedés értékét... Ha öt követem, erőt merítek. Ha meghatódott lélekkel követem Őt a Golgotára vezető úton, Vele együtt az én keresztutam is királyi úttá magasztosul...