Papi dolgozatok VI. [antikvár]

Részlet: Nem vagyunk méltók. - Adventi, bűnbánati. - Előimádság. Örök Szeretet, örök Irgalom! Elmélkedünk jóságodról sokat s dícsérjük azt szívből jövő szavakkal. De oly kevés ez az arasznyi élet s az örökélet maga is kevés, hogy elgondoljuk és elősoroljuk imádandó jóságodnak csodáit. Mily sok fövenyt sodornak a vizek a tengerekben és a folyamokban! Mily sok harmat szikrázik a mezőkön: midőn a hajnal mosolyogva ébred! Mily sok fehér csillagból áll a télnek napsugaraktól csillogó palástja! Mily sok aranyporszemmel van tele, csillagsereggel a roppant világűr! És mindezek jóságod tengerének, tűztengerének szikrái csupán: könnyű, parányi szikrák, amelyeknek kipattogását meg sem érzi a tűz!