...Testnek feltámadását... [antikvár]

Ezekben az órákban emberek ezrei és milliói néznek farkasszemet a halállal. Másnapra elfelejtjük a »veszteséglisták« adatait, megszokjuk a halál százezres aratását. De mégis kimondhatatlanul keserves az apáinkra, testvéreinkre, fiainkra gondolni, akik a dicsőség mezején kockáztatják életüket. És mégis vergődünk a gondolatban, hogy házaink felett a halál angyala lebeg. A halál természetes, nyilt közelségbe, s mégis megszokhatatlan, szörnyű lehetőségként reszketteti az életünket. Ezekben az időkben, mikor elszaporodnak a babonák, a tévelygések, a spekulációk, a balhiedelmek s az aggodalmaskodó lelkek jóslatokkal, szellemekkel, jógákkal és filozófiákkal »vigasztalják« magukat, mikor egymást ijesztgetjük s kifogyunk a reménységből, ezzel a kis írással kézen szeretnélek fogni.