Történetek az Eucharisztia csodáiról [antikvár]

Krisztusban szeretett Testvéreim! Tudjátok, hogy "úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen" (Jn 3,16). Isten terve a világ teremtésétől kezdve az volt, hogy egyszülött Fiának testvéreket szerezzen/teremtsen. Ezért teremtette az élővilágot, benne az embert; sajnos azonban az ember bűnbeesése után annyira elfordult szerető Atyjától, Teremtőjétől, hogy amikor Ő egyszülött Fiát elküldte a világba, "a sötétség nem fogadta be. Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten fiaivá legyenek" (Jn 1,11-12). Ezért igaz, hogy Jézus "születik" a világba; nem is Betlehem óta, hanem az utolsó vacsora óta, amikor megalapította az Oltáriszentséget, hogy "mindaz, aki eszi az Ő testét és issza az Ő vérét, abban örök élet legyen" (vö. Jn 6,54). Tehát az az ember, aki újjászületett a keresztségben, ezáltal részt kapott Jézus halálában és feltámadásában, az az Oltáriszentség által részesedik az Ő titokzatos, feltámadt testében, életében. Ezért ez a hitünk nagy titka. Nem véletlenül ismétli meg az Úr Jézus ezeket a szavakat: "Bizony, bizony mondom nektek: ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek" (Jn 6,53). Mily csodálatos felfedezni/elhinni az Atyaisten vágyát, Aki teljes életközösséget akar velünk, mely lehetséges Fia igéjének, szavának és megtestesült Igéjének befogadása által.