Vigasztaló szó [antikvár]

Első rész BETEGSÉG, GYÓGYULÁS, ENYHÜLET. HALÁL, ÜDVÖSSÉG „ímé, áldásul volt nékem a nagy keserűség, és Te szeretettel kivontad lelkemet a pusztulásnak verméből, mert hátad mögé vetetted minden bűneimet!" (Ézs 38,17) Szenvedő Testvérünk! Te is, mi is egyet szeretnénk. Változtatni azon a nehéz, szomorú helyzeten, amiben vagy. Többféle megoldás is lehetséges. Amit legjobban szeretnénk - Te is, mi is, hogy meggyógyulj; fájdalmaid, terheld, gondjaid, gyötrelmeid, félelmeid megszűnjenek. Bízzál az Úrban és bízzál azokban is, könyörögj azokért is, akiket az Úr gyógyításodra, segítségedre rendelt. Azonban ne feledd -Jézus Krisztus a mi legfóljb gyógyítónk, Ő azért jött, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdesse, a töredelmes szívűeket meggyógyítsa, a foglyoknak szabadulást hirdessen, a vakok szemeinek megnyílását, és szabadon bocsássa a lesújtottakat (Lk 4,18). Van olyan megoldás is, amikor nincs ugyan teljes gyógyulás, de várható enyhület. Nagy szenvedések után betegséged elhordozhatóvá válik. Erőt kapsz. Szolgálhatsz, élhetsz Szeretteid körében. Van azután olyan is, amikor szembe kell nézned a legnagyobb kesemséggel: a halállal. Még ekkor is jön a megoldás. Az Úr, az élet és halál Ura megerősítheti összetört lelkedet az örök élet reménységével. Megerősíthet lelki békességgel, hogy Szeretteidet, akiktói nagyon nehéz elválni, hittel reá tudjad bízni az Ő atyai gondviselésére. S magadat, megkeseredett gondolataid, bűneid, olykor-olykor hitetlen kitöréseid ellenére is rá tudd bízni. Krisztus érdemére építve, az Atya kegyelmére. Vi {'ÍM!'.!,' U • ! ¦ > t I ;í