XI. Pius pápa apostoli körlevele a katolikus papságról [antikvár]

Részlet a könyvből: Tisztelendő Testvérek! Üdvöt és apostoli áldást! Mióta az isteni Gondviselés kifürkészhetetlen akaratából a katolikus papság élére emelkedtünk a Krisztustól Ránk bízott fiaink megszámlálhatatlan seregében azokra tekintettünk különös gondoskodással, akik a papi méltósággal fölruházva azt a hivatást nyerték, hogy «a föld sava és a világ világossága» legyenek. S állandó figyelmünk még fokozottan ama kedves ifjak felé fordult, akik szentelt helyeken a nemes papi hívatásra nevelődnek és előkészülnek. Már pápaságunk első hónapjaiban, mielőtt még a hagyományos szokás szerint apostoli körvlevél útján az egész katolikus világhoz szóltunk, a Mi kedvelt fiúnkhoz - a szerináriumok és tudományegyetemek kongregációjának prefektusához - levelet intéztünk s benne leszögeztük azokat az alapelveket, amelyek szerint a papnövendékeket oktatni és nevelni kell. Sőt valahányszor legfőbb lelkipásztori gondjaink közt az egyház érdekeit és szükségleteit részletesen számba vettük, mindig és mindenekfölött a papságra és a növendékpapságra gondoltunk, mint amely köztudomás szerint szakadatlan gondoskodásunk tárgya.