Bennem él Krisztus! [antikvár]

Nem tudjuk megérteni... Jézus nyilvános életének kezdetén, Jeruzsálemben vagyunk. A zsidók Főtanácsának egy tagja, tudós törvénytudó, beszélni hall a Názáreti Jézusról, merész tanításairól, első csodáiról. Amerre ez az ember jár, az ajkáról elhangzó szavak nyomán új életre kelnek a bénák és nyomorékok s a szívekben nyugtalan remények fakadnak. Vajjon ki ez a férfiú? Isten küldötte vagy közönséges népbolondító? Mint becsületes gondolkodó, Nikodémus végére akar járni a dolognak. Egy este, jóval napszállta után, felkeresi és keleti szokás szerint udvariassági formulával köszönti azt, akinek a lelkébe szeretne pillantani: Mester, mindenki tudja, hogy Istentől jöttél, mert senki nem cselekedheti e jeleket, hacsak nincs vele Isten. Mire Jézus, nem a bókra, de a kérdés lényegére válaszolva, ezeket mondta: Bizony, bizony, mondom neked hacsak valaki újonnan nem születik, nem láthatja meg Isten országát...