Biztos fény a messzeségben [antikvár]

Nem újdonság - ha tanácsra van szükségünk, azonnal akarjuk. Mindig is nagy volt a kereslet a varázslók, a mágusok, a bölcsek, a jövendőmondók, a javasemberek, a tenyérjósok, a sámánok, az asztrológusok és a jósnők után. A horoszkóppal és asztrológiával foglalkozó könyvek óriási sikere, a hivatásos lelki tanácsadók és útmutató szolgálatok (nem is szólva a komputeres párkereső irodákról) azt bizonyítják, hogy bár napjainkban többen részesülhetnek felsőbb oktatásban, mint eddig bármikor, az emberek nagy többsége semmivel sem bízik jobban saját döntésében, mint korábban. Attól, hogy valaki büszkén vallja magát istentagadónak, még érdekli, mit mondanak a csillagok, a spiritiszták vagy akár a feldobott érme. Ez arról árulkodik, hogy tudomása van tőle független erőforrásokról, tudományról vagy erőkről. A keresztyén ember számára csak egy forrás létezhet: Isten, aki a csillagoktól kezdve a pénzérmékig mindent a kezében tart (bár egyesek vonakodnának azt mondani, hogy Istennek bármi köze lenne a feldobott érmékhez). Ha a keresztyénnek segítségre van szüksége, természetesen Istenhez fordul. Amikor Péter, aki nem éppen szilárd hitéről volt ismert, látta, hogy mindjárt elsüllyed, így kiáltott: "Uram, ments meg!" Az Úr azonnal felé nyújtotta a kezét és segített (Mt 14,28-31). A pillanatnyi problémát egy szempillantás alatt megoldotta. Mi is mindig ezt kívánjuk.