Hiszem a Szentírás isteni eredetét [antikvár]

Házi nylon borítással.
Előszó: Az előző tájékoztatóban azt kértem, hogy a II. kötetben mondjunk véleményt az I. kötetről is. Miért kell egyáltalán véleményt mondani valamiről, vagy éppen mindenről? Azért, mert önkritikára, kritikára szükségünk van (a jó és rossz közötti különbségtétel miatt, ami pl. szükséges a szent gyónáshoz is). Ez nem ütközik az Úr Jézus szavaival: „Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéltessetek". Mert az, általános, nagyvonalú megállapítás. Mert a szentírásnak éppen az a célja, hogy aszerint ítéljük meg magunkat és embertársainkat is (de ne elítéljük), hogy megfelel-e isteni tanításnak, „az Isten szavának". Tehát a gyakorlati életünkben nagyon is szükségünk van véleménynyilvánításra, amely elítéli a gátlástalan kritizálódásokat, amely nézeteltérésre vezethet veszekedésre és egymás becsületének megrontására. Szent Pál azt írja a Timoteusnak írt első levelének 20. versében: „A vétkeseket mindenki előtt ródd meg, hogy a többi is elrettenjen." Majd a második levél harmadik fejezetének 16. versében azt írja: „Minden írás, amit az isten sugalmazott jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, az igaz életre való nevelésre." Majd a 4. fejezet 2. versében ez a közismert figyelmeztetése: „Hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel". Mert nem nézhetjük tétlenül, bambán, a jó és rossz közötti harcot ami bennünk és másokban van, vagy akár ellenünk, velünk szemben megnyilvánul, hanem igenis részt kell benne vennünk. Nem lehetünk vele szemben közömbösek. Azért, hogy a jót győzelemre vigyük, a jót meg kell dicsérnünk, a rosszat pedig el kell ítélnünk. Hiszen nap mint nap látjuk, hogy az erkölcsi élet egyensúlyának fenntartásához erre szükség van mind a családban, mind a társadalomban. Csak az a fontos, hogy az intő, feddő szó ne legyen sértő a becsületnek ártó, ne menjen a felebaráti szeretet rovására, de határozottnak kell lennie. Szükség esetén fölöttes elöljáró bevonásával. Azért mondja az Úr Jézus, hogy: „Ha felebarátod ellen van panaszod, előbb négyszemközt intsd meg őt. Ha ez nem használ végy magadhoz még egy testvért és úgy figyelmeztessétek meg. Ha az sem használ, vidd az elöljáróhoz." Ezt szükségessé teszi az is, hogy ne alakuljon ki közöttünk haragtartás. Nagyon szép, jó, bölcs és hasznos mondás az, hogy: Ne nyugodjon le a nap haragotok fölött. S ezt csak párbeszéddel lehet elintézni.