Hit apostola [antikvár]

Smith Wigglesworth állandóan azt hangoztatta, hogy mennyire hálás Istennek csodálatos feleségéért, de ugyan olyan hálás volt leányáért is. 1909-ben látogattuk meg őket otthonukban először, amikor Alice Wigglesworth első ízben volt Afrikában. Reggeltől estig állandó témája volt a beszélgetésnek: a "mi Aliszunk." Wigglesworthné 1913-ban történt hazamenetele után Alice, - aki később James Salterhoz ment feleségül, - sok tekintetben helyettesítette anyját, állandóan együtt dolgozva apjával annak külföldi utazásai folyamán. Különösen életének utolsó éveiben. Salterné a szolgálatban éppenúgy, mint anyja, lelkes lángoló lelkesedésével példát mutasson az evangélium munkásainak, amíg ő maga az Igével szolgált. James Salter ismételten visszatért misszionáriusi szolgálatába a Belga Kongóba, - egyedül, - mert tudta, hogy Smith Wigglesworth mennyire becsben tartja leánya társaságát a szolgálatban. Salter is sokszor részt vett apósa utazásaiban, segítségére volt az anyagi ügyek intézésében, és Wigglesworth szolgálatát az ő páratlan lelkesítő missziói igehírdetésével egészítette ki. Smith Wigglesworth elképzelhetetlenül becsülte ezt a két segítőjét, és ez a könyv is az ő segítésüknek köszönheti létrejöttét. Tulajdonképpen ők maguk is megírhatták volna, de hagyták, hogy másnak legyen annyi hite, hogy ez létrejőjjön. A szerző, aki kiadta az összegyűjtött anyagot, azt akarja, hogy mások is megtudják, hogy ennek a könyvnek tartalmát tulajdonképpen barátai, James és Alice Salternek köszönhetjük.