"Isten fiai vagyunk" [antikvár]

Részlet a könyvből:Krisztusban Kedves Híveim!Betlehemtől a KálváriáigMég lelkünkben zeng a karácsonyi éjszakának angyalos glóriája, szemünk előtt vonul az újszülött Király elé az első nagy processzió, lelkünk ott mereng a názáreti ház édes csendjében és figyeli a kegyelemben és bölcsességben növekedő Jézust, aki engedelmesen dolgozik és dolgozva engedelmeskedik... de az idő rohanása vállon ragad, mint egykor az ószövetségi prófétát az angyal és évtizedeket áthaladva visz az Úr Jézus életének küzdelmes, szenvedéseket sejtető területére. Akinek bölcsője felett angyalok énekeltek békét ígérő altatódalt, az most ott áll a Jeruzsálem felé haladó úton, tekintetében a fájdalom tört fénye rezdül és megindultan szól: "Íme felmegyünk Jeruzsálembe és az Emberfiát a papi fejedelmek és írástudók kezeibe fogják adni és halálra ítélik; és átadják őt a pogányoknak, hogy kicsúfolják, megostorozzák, és felfeszítsék és harmadnapon feltámad". Hallgatjuk az isteni Mestert. Lelkünkbe száll a tanítványok szomorúsága.