Krisztus világossága II. [antikvár]

Részlet a kötetből:PünkösdvasárnapA Szentlélek az Egyházban s a lelkekben Az isteni Üdvözítő befejezte életművét s 40 napra feltámadása után az Olajfák hegyéről égbe szállott. Előzőleg azonban megbízta tanítványait, hogy a földkerekség szélső határáig hirdessék a népeknek az evangéliumot és tanúskodjanak szent életének, megváltó halálának, dicsőséges feltámadásának titkai mellett. Óriási teherként nehezedett ez a megbízás az egyszerű galileai halászemberekre. De Jézus megnyugtatta őket és természetfölötti segítséget ígért. Én elküldöm rátok - mondotta - Atyámnak ígéretét, a Szentlelket. Maradjatok a városban, mígnem felruháztattok erővel a magasságból." Az Úr szava a mai napon, pünkösd ünnepén teljesedett. A Szentlélek heves szélzúgás kíséretében, tüzes nyelvek alakjában alászállott a végvacsora termében a Boldogságos Szűz Máriával együtt imádkozó tanítványokra s csodálatos erejével egyszerre átváltoztatta lelküket. Szentekké, bölcsekké, rettenthetetlen hősökké tette őket, képesekké arra, hogy világszerte megalapíthassák Krisztus Anyaszentegyházát. Mint a szélvész, olyan sebességgel terjedt el működésük következtében mindenfelé az evangélium, gyulladt föl a lelkekben a szent tűz, amelyről az Úr mondotta: Tüzet jöttem bocsátani a földre s mit akarok mást, mint hogy felgyulladjon? S azóta, az első pünkösd óta, a Szentlélek állandóan működik az Egyházban Krisztus amaz ígérete szerint: Én kérem az Atyát és más Vigasztalót ad nektek, hogy mindörökké veletek legyen, az Igazság Lelkét.