Szüntesd meg bánatomat [antikvár]

BEVEZETÉS „Megmentette lelkemet a haláltól, szemem a könnyektől, lábam a botlástól" Zsolt 116, 8 Ismerjük, szeretjük Júlia Voznyeszenszkaja már megjelent „keresztény kalandregényeit", tudjuk, hogy olyan kérdéseket feszeget bennük nagy szeretettel, bölcsességgel és finom humorral, melyek a mai világ számára „tabuk": nehéz beszélnünk a halál utáni életről, az apokaliptikus idők megéléséről, az Antikrisztusról, a valódi kereszténység üldöztetéséről. Gondolataink mindennapos teendőink, gondjaink körül forognak, és szinte teljesen elvesztettük azt a képességünket, hogy valóságként kezeljük hitünk üzeneteit. Reális dolognak csak a napi robotot, a hónapról hónapra való evic-kélést érezzük, és szinte kellemetlenül érint bennünket, ha valaki azt mondja: „Lassíts, állj meg, mert mindennek vége lesz, neked a lelked megmentésén kell munkálkodnod"!