A szocialista képzőművészet kibontakozása [antikvár]

A szovjet művészet a kemény osztályharcok, nemzetközi- és polgárháborúk, az éhezés és a gazdasági szétziláltság nehéz éveiben született. A forradalom elismerése - vagyis a gondterhes kor ábrázolása, az új formák és színek megtalálása, a gigászi társadalmi változások minden szépségének és tragikumának művészi formába való öntése, és az a képesség, hogy a lerombolt régi világ romjaiban felismerjék jövő "Napállamának" körvonalait - az orosz művészek és az értelmiség többsége számára nem volt egyszerű és gyors folyamat. Nehéz volt áthidalni azt a szakadékot is, amely a kultúrától hosszú ideig távol tartott, s most annak teljes jogú gazdájává vált dolgozó tömegeket elválasztotta a huszadik század küszöbén csalódott, irányát vesztett, a valósággal csaknem minden kapcsolatot megszakított és a szalonművészetbe zárkózott művészektől.