Újraolvasva - hatvan-hatvanöt év múltán [antikvár]

Bényei Miklós (1943-) történelem-könyvtár szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen; ugyanott szerzett bölcsészdoktori címet. Történészként az MTA Doktora, főleg művelődés- és eszmetörténeti kutatásokkal foglalkozik. Fontosabb művei: Eötvös József olvasmányai, Eötvös József könyvei és eszméi, Oktatáspolitikai törekvések a reformkori országgyűléseken, Művelődéi törekvések az erdélyi reformországgyűléseken, Széchenyi István és Debrecen, Kossuth Lajos és Debrecen. Több évtizeden át, nyugdíjazásáig dolgozott olvasószolgálati és tájékoztató könyvtárosként a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtárban, behatóan érdeklődött a helyismereti tevékenység iránt, e témakörben hét tankönyve és tanulmánykötete jelent meg. 1989 óta mindmáig oktat a Debreceni Egyetem akkor indult informatikus könyvtáros szakán, jelenleg címzetes egyetemi tanár. Mostani könyvében huszonegy gyermekkori (1950-1955 között kézbe vett) olvasmányát, döntően gyermek- és ifjúsági regényeket, kortárs és klasszikus magyar és külföldi szerzők műveit idézi fel (könyvtörténeti adalékokkal), emlékezve akkori élményeire és szembesítve azokat mai, tudatosan kialakított véleményével. Elsődleges szándéka az olvasóvá nevelés nehéz feladatának segítése az iskolákban és a gyermekkönyvtárakban. "Mindig nagy érdeklődéssel olvastam, hallgattam azokat a visszaemlékező írásokat, beszélgetéseket, amelyekben valaki hajdani, gyermekkori könyvélményeiről nyilatkozott. Majd amikor könyvtáros lettem, már tudatosan figyeltem ezeket a beszámolókat, mert úgy éreztem, hogy az egykori, korai olvasmányok sokat elárulnak az illető személy (olykor egy-egy híresség, a kulturális vagy politikai élet egy-egy kiválósága) szellemi, eszmei és gyakran érzelmi fejlődéséről. S természetesen sokat segíthetnek az olvasóvá nevelés olykor gyönyörű, máskor gyötrelmes munkájában. Már régóta érlelődik bennem a szándék, hogy most, idősödő fejjel, jóval túl a nyugdíjazás előírt időpontján, de azért még aktív egyetemi oktatóként felidézzek néhányat a kisdiákként kézbe vett művek közül, újra elolvassam azokat, és a valahai élményeket és a mostani benyomásokat szembesítve papírra vessek néhány gondolatot. Annak reményében, hogy a kollégák (főleg az iskolai és a gyermekkönyvtárosok) és a hallgatóink talán hasznosítható tanulságokat is leszűrhetnek ezekből a sorokból. Miután tíz éves korom óta - némi megszakítással - szerény, csak a legfontosabb adatokat és egy-két megjegyzést rögzítő olvasónaplót vezetek, segédeszköz is a rendelkezésemre áll." Bényei Miklós