Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
Az 1890-es évek elejének Budapestjén lázasan folyik a készülődés a magyarság ezeréves fennállásának megünneplésére. A millenniumi előkészületek forgatagában Pulszky Károly, a nemzetközi hírű, becsvágyó művészettörténész megkapja élete lehetőségét: a kormány...
Az 1890-es évek elejének Budapestjén lázasan folyik a készülődés a magyarság ezeréves fennállásának megünneplésére. A millenniumi előkészületek forgatagában Pulszky Károly, a nemzetközi hírű, becsvágyó művészettörténész megkapja élete lehetőségét: a kormány mesés összeget bocsát a rendelkezésére, hogy az Országos Képtár igazgatójaként világszínvonalú műkincsgyűjteményt hozzon létre Magyarországon. Károly érzi, hogy a majdani Szépművészeti Múzeum megalapításával nem csupán hazájának tehet maradandó szolgálatot, de végre talán örökké elégedetlen apja, Kossuth egykori minisztere, Pulszky Ferenc elismerését is kivívhatja. Ám irigyei mindeközben csak az alkalmat lesik, hogy magasztos törekvéseit a pártpolitika sarába ránthassák, és gyűlölt családjával együtt végleg tönkretehessék a túl gyorsan túl magasra jutott fiatalembert. Országos botrány készül, amelyben a becsületnél is több forog kockán... Pataki Éva számos nagy sikerű magyar film, köztük Mészáros Márta klasszikus alkotásainak (Napló-sorozat, A temetetlen halott, Aurora Borealis) forgatókönyvírója. Legújabb regénye a dualizmuskori Magyarország újjászületésének idejébe, nagyra törő álmok és sosem látott lehetőségek világába repíti az olvasót - mégis több, mint egy izgalmas történelmi regény. Örök magyar mese a világszínvonalú szakmai hozzáértés és a hataloméhes középszer kultúrharcos összecsapásairól.
Termékadatok
Cím: Férfiképmás - Kultúrharc a 19. század végén [eKönyv: epub, mobi]
Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró, dokumentumfilm-rendező, író. Tanulmányait az ELTE BTK-n végezte magyar–orosz–esztétika szakon. Filmíróként – Mészáros Márta filmrendezővel közösen – olyan közismert filmek alkotója, mint a Napló szerelmeimnek, A hetedik szoba, Kisvilma, A temetetlen halott, Aurora Borealis. Dokumentumfilmjei izgalmas társadalmi kérdéseket feszegetnek. Fontosabb saját filmjei: Bébiszitterek, Kiutazása közérdeket sért, A Nékosz-legenda. Írt színházi adaptációkat, színdarabokat; ezek közül a legemlékezetesebb az Edith és Marlene, amelyet nemcsak hazai, de külföldi színházak is gyakran műsorukra tűznek.