kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - Két arckép (Solymos Péter könyvtárából) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/124/4108124.jpg "Bartók Béla - Két arckép (Solymos Péter könyvtárából) [antikvár]")
Két arckép (Solymos Péter könyvtárából) [antikvár]
Bartók Béla, Béla Bartók
Béla Bartók (1881-1945) hat sein Orchesterwerk Zwei Bildnisse 1907, im Alter von 26 Jahren beendet. Von den grösseren Werken Bartóks ist dieses das erste, in welchem der originelle revolutionäre Ton seiner Kunst bereits klar, scharf und fast vollendet erklingt. Die im dreifachen Feuer der Diatonik, Chromatik und Pentatonik gestählte Melodie, die neue, kühne, aber in der Melodieführung stets logische Polyphonie, die ausgeweiteten Grenzen der Harmonie, die feine, empfindsame oder auch reissend-pulsierende, dröhnende Rhythmik sind...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1680 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Béla Bartók (1881-1945) hat sein Orchesterwerk Zwei Bildnisse 1907, im Alter von 26 Jahren beendet. Von den grösseren Werken Bartóks ist dieses das erste, in welchem der originelle revolutionäre Ton seiner Kunst bereits klar, scharf und fast vollendet erklingt. Die im dreifachen Feuer der Diatonik, Chromatik und Pentatonik gestählte Melodie, die neue, kühne, aber in der Melodieführung stets logische Polyphonie, die ausgeweiteten Grenzen der Harmonie, die feine, empfindsame oder auch reissend-pulsierende, dröhnende Rhythmik sind Eigenschaften, die auch die Zwei Bildnisse kennzeichnen. Von verschiedenen Einflüsseh kann hier nur mehr dann und in dem Sinne gesprochen werden, wenn wir feststellen, dass die aus der Vergangenheit aufgesogenen Elemente in Bartóks Persönlichkeit bereits verschmolzen und organisch geworden sind. Der Glanz dieser Persönlichkeit wird dadurch nicht im mindesten verdunkelt, dass das Ideale Bildnis eine ferne Verwandtschaft mit der Atmosphäre des Tristan aufweist, oder dass der in beiden Bildnissen identische Themenkern eine Idee darstellt, die auch vor Bartók in der Phantasie mehrerer Tondichter aufgetaucht ist. In der Gegenüberstellung des idealen und des grotesken Bildnisses, eines und desselben Themas in gegensätzlicher Formulierung war zweifellos Liszt Bartóks grösster Lehrmeister. Die Faust-Symphonie ist auch in dieser Beziehung eine Vorgängerin und Quelle Bartók'scher Kunst. Und nicht nur in dieser Beziehung. Es ist unmöglich, zwischen dem teuflischen Hohngelächter, den grausamen, beizenden Rhythmen und Harmonien des Mephistopheles einerseits und der dämonischen Kraft der charakteristisch Bartók'schen Tanzsätze andererseits, das Verhältnis von Vater und Sohn nicht zu erkennen. Dieser Ton erklingt vielleicht zum ersten Mal im Lebenswerk Bartóks im zweiten der Zwei Bildnisse, im Grotesken Bildnis. Derselbe thematische Kern in verschiedenen Sätzen! Hier greift Bartók nicht das letztemal zu dem Konstruktionsmittel, das die Konzentriertheit und innere Einheit des Werkes so heiss, ja glühend stählt. Wir müssen aus der Reihe derk späteren grossen Werke in erster Linie auf das VI. Streichquartett und hauptsächlich auf das Violinkonzert hinweisen. Letzteres ist durch mehrere feine und verborgene Fäden mit den Zwei Bildnissen verbunden. Im Idealen Bildnis begegnen wir zwei charakteristischen, öfter wiederkehrenden melodischen Einfällen. Der eine ist die breit entwickelte Hauptmelodie, der zweite ein
Termékadatok
Cím: Két arckép (Solymos Péter könyvtárából) [antikvár]
Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat
Kötés: Fűzött papírkötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............