Bővebb ismertető
Részlet az első műből:
Sűrű őszi köd borult a hercegi kastély téres udvaraira. Pedig már reggeledett, s az itt-ott világosodó ködfátyolon át előtűntek a főtéren összeverődő, sürgő-forgó csoportok. Vadászatra gyülekeztek itt a herceg vendégei az udvari vadászsággal egyetemben; ki lóháton, ki gyalogszerrel.
Felismerhető volt a legközelebb állók sietős készülődése. Megeresztették- rövidebbre fogták a kengyelszárakat; a szolgák uraikat szerelték, kézből-kézbe jártak a puskák, bibelődtek a tölténytáskákkal, helyrecsatolták a borztarisznyákat. A falkár alig bírt az ebekkel: türelmetlenkedtek a pórázon, csaknem magukkal rántották. Föl-fölágaskodott egy-egy paripa, ez makrancos volt, azt meg lovagjának hiúsága tüzelte, akivel a hányavetiség még itt a félhomályban is belevágatta a sarkantyút.