Magánbirodalom 2010 (dedikált példány) [antikvár]

BaZoak, VoasuI 1975 májusának idusán, Budapesten születtem Mitől szép egy nő? Tán a pillanattól, mikor a járdaszigetek közti betontengeren szirénként veti hátra a fejét, és zöld szemében a smaragdnak tüze lobban. Miközben formás kis lába a földre koppan. Kabátja, mint az ígéret földjének kapuja nyílik. S te tudod, hogy követnéd a sírig. Születésnapra Ismét próbát tett az idő vasfoga alabástrom bőrödön. r Am mindhiába tépte marcangolta azt. Hisz szépséged akar az örök tavasz. Ismeretlen forrásból fakad. Ezért nagy duzzogva elmentében lehajtott fejjel egy kavicsot rugdosva, viseltes cipőjével csak annyit dünnyögött - jövőre újra eljövök. = 5 fty „Az életem olyan, mint e^ szimfónia: szomorú és vidám tételek követik egymást." Rezgések Házadon kívül Nincs nyugalom, Tollpihe lennék Karjaidon. Éhes ölektől Visszajövök. Minden hajnalt Megköszönök. Fődre imámmal Fényt helyezek. Magam tüzekben Tisztulok meg.