Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
Mi történt egykor a monori ellenzéki találkozón? Hogyan íródott a Fordulat és reform? Mi történt Lakiteleken? És mi zajlott a Pártszékházban a Kádár-kor alkonyán, a pártkizárás idején? A politikai publicisztika kivételes hatású alakja, Lengyel László a rendszerváltást...
Mi történt egykor a monori ellenzéki találkozón? Hogyan íródott a Fordulat és reform? Mi történt Lakiteleken? És mi zajlott a Pártszékházban a Kádár-kor alkonyán, a pártkizárás idején? A politikai publicisztika kivételes hatású alakja, Lengyel László a rendszerváltást megelőző évtized történéseit tekinti át új kötetében. A szabadság melankóliája a reformellenzék kibontakozásának, a hatalomhoz és a szamizdat-ellenzékhez való viszonyának krónikája, egyben a szerző, a hajdani közvetítő mai, személyes számvetése. Az olvasó mindeközben plasztikus portrékat kap a korabeli politikai főszereplők - Pozsgay Imre, Grósz Károly, Nyers Rezső, Kis János, Antall József - és persze a reformer elvbarátok - Antal László, Bihari Mihály, Bokros Lajos, Gombár Csaba - egész soráról. A számvetés pedig újabb kérdéshez vezet: milyen mélyen határozta meg a '80-as évtized a rendszerváltás utáni idők esélyeit, fordulatait és csalódásait? Honnan jöttünk és hová jutottunk? Kik voltunk, kivé váltunk? Könyvünk Lengyel László tervezett önéletírásának középső kötete, s egyben szellemi kalandregény: egy erdélyi kötődésu, Benedek Elek-leszármazott szerző kalandjai a nyolcvanas évek Magyarországában.
Termékadatok
Cím: A szabadság melankóliája [eKönyv: epub, mobi]
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK). 1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett. 1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója. 1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában. 1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt. Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője. 1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik. 1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja. 1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja