Szerelmesek könyve [antikvár]

Részlet a könyvből:Káma - szanszkrit szó, jelentése: vágy, a hindú bölcseletben az "életcélok" egyike - a hindu mitológiában a szerelem, a szenvedély és a vágy istene. Rendszerint papagájon ülve, kezében virágos íjjal ábrázolták. A Káma-Szútra, "a szerelem vezérfonala", lényegében az első tankönyv a legősibb és legcsodálatosabb, örök emberi érzésről, a szerelemről. Szerzője, Vátszjájana, feltehetően Kr. e. a 3. sz.-ban élt Indiában. Élete, tevékenysége ismeretlen, mindössze egyetlen műve maradt az utókorra, a Káma-Szútra, melyet saját bevallása szerint régebbi szerzők (Brihaszpati, Nandin, Bábhravja, stb.) - mára örökre elveszett - munkái nyomán állította össze.A Káma-Szútra, ez a több mint kétezer éves alkotás részletes tanácsokat nyújt, sorrendet és szabályokat állít fel a nemi egyesülés elméletéről és gyakorlatáról, az ölelésről, a csókról, a közösülésre alkalmas vagy alkalmatlan nőkről, a férfiak szerepéről. Felsorolja a lehetséges szerelmi pozitúrákat (fekvésmódokat), valamint az egyesülés fajtáit. Taglalja a különböző országbeli nőknél alkalmazandó szerelmi eljárásokat, szól a méretekről, a vágy fokáról, a szerelem különböző fajtáiról, a házasságról, a "kéjhölgyekről", a szépítőszerekről, a vágykeltés eszközeiről, és így tovább...