A postás mindig kétszer csenget [antikvár]

Részlet a könyvből:Délben dobtak ki a vonatból. A határnál kapaszkodtam fel a teherkocsira és nyolc órát durmoltam egyfolytában a ponyva alatt. Csuda fáradt voltam a három hét Tia Juana után. Akkor sem ébredtem fel, amikor egy mellékvágányra tolattunk, hogy a gép kipihenje magát. Csakhogy itt észrevették a topogóimat, melyek kilógtak a ponyva alól és kivágtak. Megpróbáltam dilizni, de nagyon hűvösen néztek rám. Vége a potyázásnak, állapítottam meg magamban. Egy staubot még kidariztam tőlük, de aztán pucoltam, mert szörnyen korgott a gyomrom és alig vártam, hogy valamit haraphassak.Így kerültem a Két Tölgyfához. Amolyan autó-resti ez. Ezer hasonló akad Kaliforniában az útkeresztezéseknél. A földszinten van a resti, fenn az emeleten a lakórész; benzinkút is van, meg két vacak csűr az udvarban - az a garázs. Odaplántáltam magam a kapuba és az országútra meresztettem a szemem. Mikor a görög előjött, megkérdeztem tőle, hogy nem járt-e már itt egy magas manusz egy Cadillacban. Itt adtunk találkozót, dumáltam és az volt a tervünk, hogy a Két Tölgyfában ebédelünk. A görög csak rázta a fejit: itt nem volt. Azzal elkezdett teríteni, hogy aszongya, mit óhajtok fogyasztani. Málnaszörpöt, mondom, krumplit, szalonnás rántották, süteményt, feketét meg ami van. Málnaszörpöt meg krumplit hozott is a görög hamarosan...