A szerelmes bérgyilkos [antikvár]

1. fejezet Éjfél már elmúlt, amikor Várszegi Csaba hazaérkezett. Miközben a szobájában levetkőzött, meghallgatta az üzeneteit. Pár szerelmes női csicsergés után egy komoly férfihang jelentkezett be. A rejtélyes üzenet végén egy cím hangzott el. Csaba mozdulatlanul állt, és meredten nézte az üzenetrögzítőt. Nagyon jól tudta, mit takar a férfi által említett 666-os kód. Ledobta a pólóját a fotelbe, és a készülékhez ment. Újra és újra visszatekerte, többször meghallgatta, majd megnyomta az egyik gombot és letörölte a felvételt. Már három éve is elmúlt, hogy ilyen feladattal keresték meg. Egész eddig azt hitte, hogy ennyi idő után már sikerült a múltjától megszabadulnia, de ez az üzenet ráébresztette, hogy sosem fog sikerülni. Egész életében üldözni fogja. Csaba egész éjszaka le sem hunyta a szemét. Kíváncsi volt, de egyben tartott is a találkozótól. Ha elvállalja a férfi által ajánlott munkát, akkor az elvégzése után újra el kell hagynia az otthonát és újra nevet kell változtatnia, már ki tudja hányadszor az élete folyamán. Ahogy az ágyban fekve a plafont bámulta, a múlt egy-egy pillanata villant be a szemei előtt. Gondolatai egészen gyerekkoráig vitték vissza. Már kisfiúként is rajongott a játék puskákért, de felnőve a fegyver a szenvedélye lett. Nem is tudott elképzelni más hivatást, mint a katonaság. A kiképzői hamar meglátták benne a tehetséget, így rövid itthoni szolgálat után előbb pár hónapot békefenntartóként volt külföldön, Koszovóban, majd Afganisztánban teljesített I ¦ I ,!'. ti