Bővebb ismertető
Aki jó hentesfeleség akar lenni, az szeresse a vért, punktum, mondta Mátyus Béci, és elegáns mozdulattal körbekanyarította a jobb első sonkát. Futott, futott az óriási beretva a sovány húsban, és a vékonyka rés előbb vért, majd valami seszínű nedvet könnyezett. De szeretted ezt a tetves életet, sziszegte Béci, hogy még a lábaddal is siratod, és a merítő bögrét dühében az üst vizébe vágta. Apró buborékok menekültek a bögre szája elől, egy-két élhetetlen esett csak fogságba. Béci vörös szakállát kétoldalt a szája szélénél habos nyál festette fehérre, agyonszabdalt véres bőrkötényében úgy nézett ki, mint egy ősember a sikeres zsákmányszerző útja végeztével. Nesze neked, majd ettől végleg lehűlsz, sóhajtott fel elégedetten, amikor a hideg vizet belelöttyintette a malac meleg sebébe.
Rómeó, jaj, istenem, öklendezett Béci felesége a sáros gyepben botladozva, bocsáss meg, Rómeó! Egy galambszürke gőzfelhő szállongott illetlenül játszadozva a tetem felett, először koronaalakot vett fel, és jót szusszant a to-