Hancúrcica társara talál [antikvár]

Előszó belyettHogy hogyan kezdődött? Ki szerettem volna törni a szürkeségből, látszani akartam Ehhez pedig valami szokatlanba akartam vágni, hát kalandot kerestem. És meglepetésemre találtam, nem is egyet. Erőlködés nélkül.Felfedezőútra indultam, s kitárult előttem egy addig ismeretlen világ. Most hét hanciírkandúrom van. Kedvemre, kedvünkre találkozunk, amikor épp olyanunk van. Élvezzük a pillanatot, és mindenekelőtt egymást.Szeretem a facér életem: szabadnak érzem magam. Azt teszek, amit csak akarok, amihez kedvem van, és jó, hogy nincs be- vagy elszámolási kötelezettségem senkinek.Bő fél éve vagyok egyedülálló. Okkal nem használom a szingli" kifejezést - mert nem tartom magam annak. Nem törekszem erre az állapotra, csak sodródom. Elvárások nélkül, nyitottan az újra. Tartalommal töltöm meg a napjaimat, színes a magánéletem, és van, hogy a munkám is. Jól érzem magam a bőrömben, és ezt mások is észreveszik.Amikor a nő még facér, lehetősége van bezárkózni, vagy kinyílni a világra. Én kinyíltam, és tapasztaltam, tapasztalok. A szó szinte minden értelmében élvezem az életem.Bár egyre gyakrabban fordul meg a fejemben, hogy lehorgonyoznék valaki mellett, mégsem erőltetem a dolgot. Az elmúlt hat hónapban akadt néhány megfontolandó fiatalember.