Lázadó szív [antikvár]

Ghu Azt hittem, elájulok. Forogni kezdett velem a szoba, így bele kellett kapaszkodnom Rush karjába, hogy megállják a lábamon. - Gia, jól vagy? Amint szóra nyitottam a számat, égő érzés kúszott felfelé a torkomban. Féltem, hogy ez a hányás előszele, úgyhogy a szám elé kaptam a kezemet, és valahogy sikerült kinyögnöm egy érthető szót. - Mosdó. Rush egy hosszú folyosón keresztül odavezetett egy fürdőszobához, és be akart jönni velem. Pont olyan idegesnek tűnt, mint ahogy én éreztem magam. A mellkasára tettem a tenyeremet, hogy ne zsúfolódjunk be ketten az apró helyiségbe. - Jól vagyok. Csak adj nekem néhány percet egyedül! Csak a szokásos émelygés meg az idegesség. - Biztos?