Suttogó vágyak [antikvár]

Felveszem a ruhámat, amit anya készített ki nekem. Hogy gáz-e, ha egy 16 éves tininek az anyja készíti ki a cuccát? Számomra a legkevésbé sem. Főleg, ha olyan csodálatos a fent említett nő, mint anya. Ha ránézek, esküszöm, még a nap is másképp ragyog. Persze az ő tündöklő szépségét semmi nem tudja felülmúlni. Tökéletes és tiszta. Az egyetlen jó dolog az életemben. Megigazítom a hajamat, a tükörbe nézve azt látom, amit látni akarok. Egy erős embert, aki fiatal kora ellenére pontosan tudja, mit akar. Már régóta tudom. Igaz, keményen meg kell küzdenem érte, átgázolva mindenen és mindenkin, de megteszem, mert édes a jutalom. Jókedvűen lemegyek a földszintre, ahol síri csend fogad. Az a fajta, amiben hallani lehet még a légy zümmögését is. Nincs vidám nevetés, hangos zene, tányércsörgés. Kíváncsian elindulok a nappali felé. Sehol egy árva lélek. Baszki, hány óra vanf A sarokban lévő hatalmas órára pillantok. Fél nyolc. Fél óra múlva az iskolában kell lennem. Anya edzeni megy, apa az irodába. Apa rengeteget dolgozik, de mostanában feltűnően sokat van itthon. Tudom, valahol még mindig