Szanin [antikvár]

Részlet:I.Szanin Vladimir életének legfontosabb idejében, midőn az emberekkel s a természettel való első összeütközés lefolyása alatt a jellem ki szokott fejlődni - távol élt családjától. Senki sem figyelmeztette őt, senki kezet nem nyújtott neki s ezen ember lelke szabadon és sajátszerüen növekedett mint akár a fa a mezőn. Sok éven át nem is volt a kis városkában s midőn végre visszatért, az anyja és Lyda nővére alig ismerték meg újra: arczvonásaiban, hangjában és modorában ugyan keveset változott, de mivoltában mégis egészen mást mutatott, valami ismeretlent, a mi belsejében megérlelődött s arcza is új kifejezésit öltött.