Testcsel [antikvár]

1. FEJEZET Megcsaltak először, megcsaltak másodszor. senki többet harmadszor? Hogy a fenébe juthattam odáig, hogy az utóbbi pasim közül mindkettőt azon kaptam, hogy megcsalnak? Nem, nem egymással csaltak meg, bár ha jobban belegondolok, az még szánalmasabb lett volna, de legalább bevehettek volna harmadiknak, vagy valami. A valóság ennél sokkal rosszabb volt. - Ejha! Igazi öröm, ha ilyen látvány fogadja az embert! - jegyeztem meg csípősen Josh hálószobájának ajtajában állva. Josh és az ismeretlen lotyó felkiáltottak, majd szétrebbentek az ágyon, mire Josh tengerészkék takarója a földre csúszott. Találkozott a tekintetünk, és egy másodpercre szomorúság fogott el arra a gondolatra, hogy többé nem élvezhetem e meleg, barna szempár figyelmét, de aztán, ahogy kezdtem felfogni az elém táruló látványt, szinte arcul ütött a valóság. A srác, akivel négy hónapja járok, megcsal. Nem, basszus, ez így nem egészen igaz. Az a srác, akivel négy éve vagyunk haverok, és négy hónapja jöttünk össze, megcsal.