kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrányi Emil - A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1905. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/535/2869535.jpg "Ábrányi Emil - A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1905. [antikvár]")
A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1905. [antikvár]
Ábrányi Emil, Aczél Endre, Adorján Sándor, Ambrus Zoltán, Balla Károly, Balla Miklós, Bársony István, Bartha Miklós, Beksics Gusztáv, Benda Jenő, Berzeviczy Albert, Bihari Sándor, Bolgár Ferencz, Csergő Hugó, Cziklay Lajos, Darányi Ignácz, Déri Gyula, Dr. Bethlen Oszkár, Dr. Bokor József, Dr. Diósy Béla, Dr. Friedrich Tivadar, Dr. Jókai Mór, Dr. Radó Sándor, Dr. Rochiczky Jenő, Dr. Szalay Mihály, Elek Arthur, Endrődi Sándor, Enyedy Lukács, Erdélyi Lajos, Farkas Emőd, Fehér Jenő, Fekete József, Fényes Adolf, Fülei Sz. Lajos, Gara József, Gelléri Mór, Gergely István, Gerő Ödön, Goda Géza, Gracza György, Greiner Jenő, Hajdú Miklós, Hegedűs Lóránt, Hegedűs Sándor, Hentaller Lajos, Herczeg Ferencz, Hervay Frigyes, Hoitsy Pál, Hollósy Géza, Ignotus, Janovics Pál, Kálnoki Lajos, Kereszty István, Kéry Gyula, Kézdi-Kovács László, Kóbor Tamás, Kossuth Ferencz, Kürthy Emil, Lipcsey Ádám, Londesz Elek, Lyka Károly, Mandovszky Rihárd, Matlekovits Sándor, Mezei Ernő, Mikszáth Kálmán, Nagy Endre, Peisner Ignácz, Pékár Gyula, Péntek Ferencz, Peterdi Sándor, Radó Antal, Schwarz Ármin, Sipos Ignácz, Soós Antal, Sturm Albert, Szabolcsi Miksa, Szász József, Szatmári Mór, Szegedy Maszák Hugó, Szeredai Leó, Sziklay János, Szomory Emil, Szundy Károly, Tábori Róbert, Timár Szaniszló, Váradi Antal, Vértesi Arnold, Vészi József, Vikár Béla, Weisz Julián, Wlassics Gyula, Zempléni Árpád, Zöldi Márton, Zsoldos László
Mire való ez az Almanach?
Hogy azoknak mire való, a kik irják, azt könnyű elmondani: Szenvedések enyhítésére, könnyek elapasztására, kórságok gyógyítására, alélt életkedvek reményt gerjesztő megpendítésére való.
Hogyan? Ilyen lelki csudákat várnak az újságírók e könyvüktől? A könyvtől magától nem. De a jövedelmétől. Hajh, arra a kevés jövedelemre be nagy szüksége van ennek a mi újságíró egyesületünknek. Mert nem amolyan közönséges egylet ám ez, hanem az ujságíró-világ számára a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
15840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Mire való ez az Almanach?
Hogy azoknak mire való, a kik irják, azt könnyű elmondani: Szenvedések enyhítésére, könnyek elapasztására, kórságok gyógyítására, alélt életkedvek reményt gerjesztő megpendítésére való.
Hogyan? Ilyen lelki csudákat várnak az újságírók e könyvüktől? A könyvtől magától nem. De a jövedelmétől. Hajh, arra a kevés jövedelemre be nagy szüksége van ennek a mi újságíró egyesületünknek. Mert nem amolyan közönséges egylet ám ez, hanem az ujságíró-világ számára a jótékony és kölcsönös segítés minden fajtájának együvé kombinálása.
Van az egyletnek egy segítő alapja: százezer forintból áll az egész. Ennek a tőkéjéhez a világért nem nyúlnánk. Valahányan vagyunk, a kik gondozzuk és vigyázunk rája, inkább valamennyien egymásnak vágnók le mind a két kezünk fejét, semhogy a tőkéjéből egyetlen rézfillért is bármilyen szent czélra fordítanánk. De a kamat jövedelmét, azt szétosztjuk. Még pedig a következő czélokra.
A ki újságíró megbetegszik, azt kórházba visszük, vagy ha úgy rendeli az orvos, távol tengerpartra, magas hegyvidékre küldjük: hadd nyerje vissza veszendő életerejét, munkaképességét. A sír széléről s a téboly határmesgyéjéről oh már hány derék kartársunkat ragadtuk így vissza, a kiknek szervezetét a hivatásunkkal járó lázas dologtevés megőrölte, a kiknek idegrendszerét az évtizedek óta folyó éjszakai munka szétbontotta!
Termékadatok
Cím: A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1905. [antikvár]
Szerző:
Ábrányi Emil
,
Aczél Endre
,
Adorján Sándor
,
Ambrus Zoltán
,
Balla Károly
,
Balla Miklós
,
Bársony István
,
Bartha Miklós
,
Beksics Gusztáv
,
Benda Jenő
,
Berzeviczy Albert
,
Bihari Sándor
,
Bolgár Ferencz
,
Csergő Hugó
,
Cziklay Lajos
,
Darányi Ignácz
,
Déri Gyula
,
Dr. Bethlen Oszkár
,
Dr. Bokor József
,
Dr. Diósy Béla
,
Dr. Friedrich Tivadar
,
Dr. Jókai Mór
,
Dr. Radó Sándor
,
Dr. Rochiczky Jenő
,
Dr. Szalay Mihály
,
Elek Arthur
,
Endrődi Sándor
,
Enyedy Lukács
,
Erdélyi Lajos
,
Farkas Emőd
,
Fehér Jenő
,
Fekete József
,
Fényes Adolf
,
Fülei Sz. Lajos
,
Gara József
,
Gelléri Mór
,
Gergely István
,
Gerő Ödön
,
Goda Géza
,
Gracza György
,
Greiner Jenő
,
Hajdú Miklós
,
Hegedűs Lóránt
,
Hegedűs Sándor
,
Hentaller Lajos
,
Herczeg Ferencz
,
Hervay Frigyes
,
Hoitsy Pál
,
Hollósy Géza
,
Ignotus
,
Janovics Pál
,
Kálnoki Lajos
,
Kereszty István
,
Kéry Gyula
,
Kézdi-Kovács László
,
Kóbor Tamás
,
Kossuth Ferencz
,
Kürthy Emil
,
Lipcsey Ádám
,
Londesz Elek
,
Lyka Károly
,
Mandovszky Rihárd
,
Matlekovits Sándor
,
Mezei Ernő
,
Mikszáth Kálmán
,
Nagy Endre
,
Peisner Ignácz
,
Pékár Gyula
,
Péntek Ferencz
,
Peterdi Sándor
,
Radó Antal
,
Schwarz Ármin
,
Sipos Ignácz
,
Soós Antal
,
Sturm Albert
,
Szabolcsi Miksa
,
Szász József
,
Szatmári Mór
,
Szegedy Maszák Hugó
,
Szeredai Leó
,
Sziklay János
,
Szomory Emil
,
Szundy Károly
,
Tábori Róbert
,
Timár Szaniszló
,
Váradi Antal
,
Vértesi Arnold
,
Vészi József
,
Vikár Béla
,
Weisz Julián
,
Wlassics Gyula
,
Zempléni Árpád
,
Zöldi Márton
Zsoldos László
Kiadó: Korvin Testvérek Nyomdája
Kötés: Aranyozott kiadói félvászon
Méret: 190 mm x 270 mm
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............