kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrányi Emil - A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1906 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/304/4460304.jpg "Ábrányi Emil - A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1906 [antikvár]")
A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1906 [antikvár]
Ábrányi Emil, Ábrányi Kornél, Apponyi Albert gróf, Auer István, Balla Miklós, Báró Bánffy Dezső, Bársony István, Bartha Miklós, Beksics Gusztáv, Beöthy Zsolt, Berkovich Miklós, Berzeviczy Albert, Bokor József, Csergő Hugó, Darányi Ignácz, Déri Gyula, Dóczi Lajos, Dr. Falk Zsigmond, Dr. Kmety Károly, Dr. Korányi Frigyes, Dr. Margalits Ede, Endrődi Sándor, Eötvös Károly, Farkas Emőd, Fejérpataky László, Gajári Ödön, Gara József, Gergely István, Gracza György, Gróf Csáky Albin, Gróf Tisza István, gróf Zichy Géza, Gróf Zichy Jenő, Gróf Zichy Nándor, György Endre, Hajdú Miklós, Hegedűs Sándor, Herczeg Ferenc, Herczegh Mihály, Hermán Ottó, Hock János, id. Szinnyei József, Ignotus, K. Lippich Elek, Kálnoki Lajos, Kereszty István, Kéry Gyula, Kézdi-Kovács László, Kiss Áron, Kiss József, Kossuth Ferencz, Kürthy Emil, Láng Lajos, Lévai Mihály, Madarász József, Mezei Ernő, Mikszáth Kálmán, Nagy Endre, Palágyi Lajos, Palásthy Marcell, Pásztor Árpád, Peisner Ignácz, Porzó, Radisics Jenő, Radó Antal, Radó Sámuel, Relle Pál, Rózsa Miklós, Somló Sándor, Szalay Imre, Szana Tamás, Szász József, Szász Károly, Szegedy-Maszák Hugó, Széll Kálmán, Szemere Miklós, Szeredai Leó, Sziklay János, Tábori Róbert, Thaly Kálmán, Thury Zoltán, Timár Szaniszló, Tömörkény István, Ugron Gábor, Váradi Antal, Vaszary Kolos, Vázsonyi Vilmos, Vértesy Gyula, Vészi József, Wekerle Sándor, Wlassics Gyula, Zempléni Árpád, Zöldi Márton, Zsilinszky Mihály, Zsoldos László
BUDAPESTI Ujságírók ALMANACHJÁNAK második évfolyamát meleg szeretettel ajánljuk a magyar nagyközönség figyelmébe. Nemcsak az Almanach irodalmi értéke teszi ezt indokolttá, hanem a cél is, melyet közvetve ez az Almanach elterjedésével előmozditanak annak vásárlói. Az Almanach tiszta jövedelme ugyanis a Budapesti Újságírók Egyesületének segitőalapját gyarapitja, mely kilenc éves fenállása óta hatékonyan gyámolította a sajtó segélyre szoruló munkásait, valamint azok özvegyeit és árváit is. Hiszen ez...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
19800 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
BUDAPESTI Ujságírók ALMANACHJÁNAK második évfolyamát meleg szeretettel ajánljuk a magyar nagyközönség figyelmébe. Nemcsak az Almanach irodalmi értéke teszi ezt indokolttá, hanem a cél is, melyet közvetve ez az Almanach elterjedésével előmozditanak annak vásárlói. Az Almanach tiszta jövedelme ugyanis a Budapesti Újságírók Egyesületének segitőalapját gyarapitja, mely kilenc éves fenállása óta hatékonyan gyámolította a sajtó segélyre szoruló munkásait, valamint azok özvegyeit és árváit is. Hiszen ez az alap kilenc év folyamán 444 esetben adott 55, 832 koronára rugó kamatnélküli segitőkölcsönt anyagilag súlyos viszonyok közé jutott pályatársaknak, 10,000 koronával segitett vidékről feljött, illetőleg Budapesten átutazó külföldi újságírókat s ezenkívül a teljesen vagyontalanul elhalt újságírók özvegyeinek és árváinak ellátására is közel 20,000 koronát nyújtott. Ez idő szerint is 5 özvegyet és 11 árvát lát el minden szükségessel.
Termékadatok
Cím: A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1906 [antikvár]
Szerző:
Ábrányi Emil
,
Ábrányi Kornél
,
Apponyi Albert gróf
,
Auer István
,
Balla Miklós
,
Báró Bánffy Dezső
,
Bársony István
,
Bartha Miklós
,
Beksics Gusztáv
,
Beöthy Zsolt
,
Berkovich Miklós
,
Berzeviczy Albert
,
Bokor József
,
Csergő Hugó
,
Darányi Ignácz
,
Déri Gyula
,
Dóczi Lajos
,
Dr. Falk Zsigmond
,
Dr. Kmety Károly
,
Dr. Korányi Frigyes
,
Dr. Margalits Ede
,
Endrődi Sándor
,
Eötvös Károly
,
Farkas Emőd
,
Fejérpataky László
,
Gajári Ödön
,
Gara József
,
Gergely István
,
Gracza György
,
Gróf Csáky Albin
,
Gróf Tisza István
,
gróf Zichy Géza
,
Gróf Zichy Jenő
,
Gróf Zichy Nándor
,
György Endre
,
Hajdú Miklós
,
Hegedűs Sándor
,
Herczeg Ferenc
,
Herczegh Mihály
,
Hermán Ottó
,
Hock János
,
id. Szinnyei József
,
Ignotus
,
K. Lippich Elek
,
Kálnoki Lajos
,
Kereszty István
,
Kéry Gyula
,
Kézdi-Kovács László
,
Kiss Áron
,
Kiss József
,
Kossuth Ferencz
,
Kürthy Emil
,
Láng Lajos
,
Lévai Mihály
,
Madarász József
,
Mezei Ernő
,
Mikszáth Kálmán
,
Nagy Endre
,
Palágyi Lajos
,
Palásthy Marcell
,
Pásztor Árpád
,
Peisner Ignácz
,
Porzó
,
Radisics Jenő
,
Radó Antal
,
Radó Sámuel
,
Relle Pál
,
Rózsa Miklós
,
Somló Sándor
,
Szalay Imre
,
Szana Tamás
,
Szász József
,
Szász Károly
,
Szegedy-Maszák Hugó
,
Széll Kálmán
,
Szemere Miklós
,
Szeredai Leó
,
Sziklay János
,
Tábori Róbert
,
Thaly Kálmán
,
Thury Zoltán
,
Timár Szaniszló
,
Tömörkény István
,
Ugron Gábor
,
Váradi Antal
,
Vaszary Kolos
,
Vázsonyi Vilmos
,
Vértesy Gyula
,
Vészi József
,
Wekerle Sándor
,
Wlassics Gyula
,
Zempléni Árpád
,
Zöldi Márton
,
Zsilinszky Mihály
Zsoldos László
Kötés: Aranyozott, színezett kiadói egész vászonkötés
Méret: 190 mm x 270 mm
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............