kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Albert Maltz - Fiúk Évkönyve 1963 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/861/4988861.jpg "Albert Maltz - Fiúk Évkönyve 1963 [antikvár]")
Fiúk Évkönyve 1963 [antikvár]
Albert Maltz, Alföldy László, Antalffy Gyula, Artner Tivadar, Aujeszky László, Bakó Ferenc, Balázs György, Balog János, Barabás Jenő, Belényesi Márta, Berényi György, Bogáti Péter, Borhidi Attila, Csillag István, D. Fehér Zsuzsa, Dallos Attila, Demény Ottó, Dezsényi Miklós, Dobicz János, Ecsedy Csaba, Ecsedy Ildikó, Fekete Gábor, Földes János, Frideczky Frigyes, Garai Gábor, Gulyás Anita, Gyárfás Endre, Györe Imre, Haas György, Halasi Mária, Hárs György, Havas Endre, Igor Minutko, Jelenics József, Jevtusenko, József Attila, Juhász Gyula, Kalász Márton, Kassák Lajos, Képes Géza, Keszthelyi Zoltán, Kindzierszky Emil, Kisbán Eszter, Knapp Oszkár, Kocsis Ferenc, Kocsis Tamás, Kodolányi János, Kovács István, Kozák Károly, Kristóf Attila, Lantos Tibor, Lettrich Edit, Lévai Béla, M. Abonyi Arany, Manga János, Marcello Venturi, Matolcsy Károly, Mezei András, Molnár Gábor, Nagy László, Nóber Imre, Nyerges András, Pap János, Párdányi Klára, Radnóti Miklós, Réti Endre, Róka Gedeon, Simor András, Sinka József, Somorjai József, Somos Béla, Szabó Ida, Szalatnai Rezső, Szederjei Ákos, Székely Sándor, Szekeres Ilona, Tamás György, Tamás István, Térffy Tamás, Tolnai Gábor, Tótfalusi István, Várkonyi András, Várkonyi Tibor, Varsányi István, Vető Miklós, Weöres Sándor, Zay László
Részlet:
Fegyverek a tenger fenekén
Külföldön jártam, idegen országban, ismerkedtem a még nem látott város csodáival. Utam a tenger partján vezetett el. Kis dombra kellett felkapaszkodnom, annak tetejében volt egy tér, ahol sok fiúval találkoztam. Késő ősz volt, a nap bágyadtan sütött az ég közepéről, itt a tenger partján elég hűvös a levegő.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1240 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Fegyverek a tenger fenekén
Külföldön jártam, idegen országban, ismerkedtem a még nem látott város csodáival. Utam a tenger partján vezetett el. Kis dombra kellett felkapaszkodnom, annak tetejében volt egy tér, ahol sok fiúval találkoztam. Késő ősz volt, a nap bágyadtan sütött az ég közepéről, itt a tenger partján elég hűvös a levegő.
Termékadatok
Cím: Fiúk Évkönyve 1963 [antikvár]
Szerző:
Albert Maltz
,
Alföldy László
,
Antalffy Gyula
,
Artner Tivadar
,
Aujeszky László
,
Bakó Ferenc
,
Balázs György
,
Balog János
,
Barabás Jenő
,
Belényesi Márta
,
Berényi György
,
Bogáti Péter
,
Borhidi Attila
,
Csillag István
,
D. Fehér Zsuzsa
,
Dallos Attila
,
Demény Ottó
,
Dezsényi Miklós
,
Dobicz János
,
Ecsedy Csaba
,
Ecsedy Ildikó
,
Fekete Gábor
,
Földes János
,
Frideczky Frigyes
,
Garai Gábor
,
Gulyás Anita
,
Gyárfás Endre
,
Györe Imre
,
Haas György
,
Halasi Mária
,
Hárs György
,
Havas Endre
,
Igor Minutko
,
Jelenics József
,
Jevtusenko
,
József Attila
,
Juhász Gyula
,
Kalász Márton
,
Kassák Lajos
,
Képes Géza
,
Keszthelyi Zoltán
,
Kindzierszky Emil
,
Kisbán Eszter
,
Knapp Oszkár
,
Kocsis Ferenc
,
Kocsis Tamás
,
Kodolányi János
,
Kovács István
,
Kozák Károly
,
Kristóf Attila
,
Lantos Tibor
,
Lettrich Edit
,
Lévai Béla
,
M. Abonyi Arany
,
Manga János
,
Marcello Venturi
,
Matolcsy Károly
,
Mezei András
,
Molnár Gábor
,
Nagy László
,
Nóber Imre
,
Nyerges András
,
Pap János
,
Párdányi Klára
,
Radnóti Miklós
,
Réti Endre
,
Róka Gedeon
,
Simor András
,
Sinka József
,
Somorjai József
,
Somos Béla
,
Szabó Ida
,
Szalatnai Rezső
,
Szederjei Ákos
,
Székely Sándor
,
Szekeres Ilona
,
Tamás György
,
Tamás István
,
Térffy Tamás
,
Tolnai Gábor
,
Tótfalusi István
,
Várkonyi András
,
Várkonyi Tibor
,
Varsányi István
,
Vető Miklós
,
Weöres Sándor
Zay László
Kötés: Vászon
Méret: 170 mm x 240 mm
Bogáti Péter magyar író, sci-fi-szerző, újságíró, műfordító, kritikus, dramaturg.
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)
Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Tótfalusi István
Tótfalusi István (1936–2020) író, nyelvész, műfordító.
Fontosabb díjai
A Svéd Irodalmi Alap díja (1995), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996), József Attila-díj (1997), Füst Milán-díj (2014), Wessely László-díj (2015).
Tótfalusi István (1936–2020) író, nyelvész, műfordító.
Fontosabb díjai
A Svéd Irodalmi Alap díja (1995), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996), József Attila-díj (1997), Füst Milán-díj (2014), Wessely László-díj (2015).
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............