Bővebb ismertető
Milan Kundera (1929-2023) Brnóban született, világhírű, Jeruzsálem-, Herder- és Franz Kafka-díjas cseh író. A kommunista személyi kultuszt kifigurázó, Tréfa című regényének hatalmas botránya, majd a prágai tavasz során vállalt jelentős szerepe miatt 1975-ben Franciaországba emigrált. 1981-ben francia állampolgárságot kapott; műveit 1993-tól francia nyelven publikálta.
A függöny című esszékötete, mely 2005-ben jelent meg, A regény művészete (1986) és az Elárult testamentumok (1993) gondolati fonalát veszi fel, és a regény megszületésének körülményeiről, a regényírói mesterségről, a műfaj meghatározó alkotásairól elmélkedik. Teszi ezt különös tekintettel arra, hogy a huszadik század olyan írónagyságai, mint Kafka, Broch, Musil, Gombrowicz, Ha¹ek, Fuentes vagy Márquez mi újat hoztak Cervantes és Rabelais hajdani regénytechnikájához képest.
"Legendákból szőtt varázsfüggöny fedte a világot. Cervantes azonban útjára indította Don Quijotét, és letépte ezt a függönyt" - egyszersmind kezdetét vette az európai regény. S habár a mai Európa mintha kissé távolodni látszana a regényhagyomány Európájától, jegyzi meg a szerző, a lényeg változatlan: a függönylerántó gesztus.
Milan Kundera (1929. április 1. - 2023. július 11.) 1993-tól már csak francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista.
Apja, Ludvík Kundera (1891–1971) híres zongorista, zenetudós volt. Milan Kundera az egyetem előtt kétkezi munkásként és dzsessz-zenészként dolgozott. A prágai Károly Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott. Elsősorban a reneszánsz nagyjai, Boccaccio és Rabelais, a huszadik századi írók, gondolkodók közül pedig Musil, Gombrowicz, Broch, Kafka és Heidegger munkássága volt rá nagy hatással. Tagja volt a Literarni Noviny és a Listy című irodalmi folyóiratok szerkesztőségének. 1948-ban sok értelmiségihez hasonlóan lelkesen csatlakozott a kommunista párthoz, de miután tiltakozott a pártban kialakuló személyi kultusz ellen, 1950-ben kizárták. Miután 1952-ben diplomázott, a Prágai Film és Előadóművészeti Akadémián világirodalmat tanított. 1956-ban lépett be újra a pártba.
Irodalmi pályafutása költőként indult. Az ötvenes években megjelent három verseskötete meg is hozta számára az elismertséget. Első regénye, a Tréfa, melyben a sztálinizmus visszáságaival foglalkozott, 1965-ben látott napvilágot. A regény ifjú hőse, Ludvík Jahn tréfából egy képeslapot küld kedvesének, melyen többek közt Trockijt élteti. Csehszlovákia ortodox pártvezetése azonban nem ismerte a tréfát: Ludvikot kizárták a pártból, kirúgták az egyetemről, karrierje derékba tört. Regényével Kundera hatalmas botrányt kavart, és a párt tett is róla, hogy a Tréfa eltűnjön a könyvesboltok és a könyvtárak polcairól.
Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, így a bukás után ő sem kerülhette el hőse sorsát. Kizárták a pártból, elbocsátották állásából, és általában eltiltották a tanítástól. Természetesen nem is publikálhatott.
Második regénye, Az élet máshol van (1973) a publikációs tilalom miatt Párizsban jelent meg francia nyelvű kiadásban. Kundera művében a kelet-közép-európai társadalmakat elemzi. A regény főhősének életével és halálával Kundera egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnőtt generáció életét szimbolizálja.
1975-ben Franciaországba emigrált, ahol még a rennes-i egyetem vendégprofesszora lett. Ekkor látott napvilágot a még 1972-ben Csehszlovákiában írt Búcsúkeringő című regénye.1979-ben A nevetés és felejtés könyve című regénye miatt megfosztották cseh állampolgárságától. 1981 óta francia állampolgár. Feleségével, Vera Hrabankovával él Párizsban.