A hangzatkától a szonettkoszig

A hangzatkától a szonettkoszig
A magyar szonett történetéről és nagy pillanatairólSzerző: Pataky Adrienn


A magyar nyelvű szonettek kialakulásáról, történetéről nem lehet úgy beszélni, hogy ne tekintenénk át a világirodalmi szöveghagyományt, a szonett műfaji és formai jellegzetességeit, illetve kulturális funkcióját. A kötet arra kíváncsi, hogy az egyes életművekben vagy épp vitákban, játékokban, fordítási koncepciókban, paradigmaváltó művekben miként viselkedik a szonett, amely az évszázadok során nem veszített népszerűségből: mind az eredeti szerkezet, mind számtalan további új változat egymás mellett él a modern, a posztmodern és a kortárs magyar lírában. A szonettre nemcsak mint a magyar, hanem mint az európai líra egyik központi szerepet játszó verstípusára és az irodalomtörténeti változások leképezőjére is tekinthetünk: a líra műnemének olyan eklatáns, reprezentáns műfajára és formájára, amelynek jelenléte, státusza évszázadok óta megkérdőjelezhetetlen. E lírai megszólalásmód felől megrajzolható egy egyedi irodalomtörténet, amelyben nemcsak az adott nyelven írt szonettek, de az egyes nemzetek irodalmai is dialógusba lépnek egymással. A kötet arra is figyelmet fordít, hogy a fogalmi elemeken túl milyen effektusok működnek a szonettekben, hogyan hat az, ami nem mutatkozik meg explicit, szövegszemantikai szinten (például ritmus, hangzás, hangulat). Emellett a hagyományba ágyazottságot (petrarkizmus), a mediális határátlépést (zene és líra viszonya) vagy a paradigmaváltó szerepet (modernség/posztmodern) járja körül, mindig csatlakozva a szonett történetiségéhez és önreflexivitásához, amely összefügg a költői szereppel (ars poetica) és a líra közvetítő funkciójával (egyszerre médium és üzenet).
Pataky Adrienn (Sopron, 1986) az ELTE BTK-n szerezte PhD fokozatát. Főként modern és kortárs magyar költészettel foglalkozik. Az Irodalomtörténet és az Irodalmi Magazin című folyóiratok szerkesztője, az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport tagja. Első könyve Szabad kötöttség. Szonettekről és politikai líráról a '45 utáni magyar irodalomból (Ráció, Budapest, 2016) címmel jelent meg.