kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ballagi Aladár - Akadémiai Értesítő 1912. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/378/4728378.jpg "Ballagi Aladár - Akadémiai Értesítő 1912. január-december [antikvár]")
Akadémiai Értesítő 1912. január-december [antikvár]
Ballagi Aladár, Bayer József, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Bódiss Jusztin, Darkó Jenő, Divald Kornél, Fest Aladár, Fröhlich Izidor, Gárdonyi Géza, Goldziher Ignácz, Gyalokay Jenő, Gyomlay Gyula, Hegedűs István, Heinlein István, Hellebrant Árpád, Hóman Bálint, Horváth Géza, Márki Sándor, Melich János
Részlet az 5. oldalról:
Egy újon felfedezett Beatrix-okmány
(Kivonat Berzeviczy Albert t. tagnap 1911 decz. 4-iki előadásából)
A folyó év április havában dr. Goldmann Arthur úr, a bécsi állami és udvari levéltár levéltárnoka, ki már Beatrix-életrajzom anyagának összeállításánál néhány érdekes adat megszerzésével volt segítségemre, arra figyelmeztetett, hogy legközelebb az ismert Thomas Philipps-féle londoni okmánygyűjteményből több darab kerül a Sotheby, Wilkinson és Hodge könyvárús czég...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
8900 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet az 5. oldalról:
Egy újon felfedezett Beatrix-okmány
(Kivonat Berzeviczy Albert t. tagnap 1911 decz. 4-iki előadásából)
A folyó év április havában dr. Goldmann Arthur úr, a bécsi állami és udvari levéltár levéltárnoka, ki már Beatrix-életrajzom anyagának összeállításánál néhány érdekes adat megszerzésével volt segítségemre, arra figyelmeztetett, hogy legközelebb az ismert Thomas Philipps-féle londoni okmánygyűjteményből több darab kerül a Sotheby, Wilkinson és Hodge könyvárús czég útján eladásra, melyek egyike Beatrix magyar királynéra, Corvin Mátyás nejére vonatkozik s nagy fontosságúnak látszik. Ez az oklevél következő jelzéssel szerepelt a nevezett czég árjegyzékében:
"Matrimonium contractum inter Ladislau Regem eligendum et Reginam Beatricem de Aragonia Reginam Ungariae et Boemiae, 22 Martii 1492."
Termékadatok
Cím: Akadémiai Értesítő 1912. január-december [antikvár]
Szerző:
Ballagi Aladár
,
Bayer József
,
Beöthy Zsolt
,
Berzeviczy Albert
,
Bódiss Jusztin
,
Darkó Jenő
,
Divald Kornél
,
Fest Aladár
,
Fröhlich Izidor
,
Gárdonyi Géza
,
Goldziher Ignácz
,
Gyalokay Jenő
,
Gyomlay Gyula
,
Hegedűs István
,
Heinlein István
,
Hellebrant Árpád
,
Hóman Bálint
,
Horváth Géza
,
Márki Sándor
Melich János
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 150 mm x 220 mm
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............