A történetírásban vannak egyes, valósággal beleszikkadt nézetek, melyek onnan származnak, hogy az általános nagy kérdések fejtegetésében csak kevesen mennek vissza a forrásokig s így csupán a feldolgozók állításait visszhangoztatják. Különösen megszokott jelenség ez a...
A kötet szerzője, Márki Sándor (1853-1925) korának neves történésze, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem professzora. Kutatásainak eredményét számos monográfiában foglalta össze. Könyvet írt többek között a magyar középkorról, Dózsa Györgyről, az 1848-49-es...
Az eredetileg 1877-ben megjelent mű, hasonmás kiadása. A neves történész, Márki Sándor tollából ez az egyetlen helytörténeti mű, a ma Békés megyéhez, korábban Bihar megyéhez tartozó Sarkad város története a középkortól a 19. század végéig.
Márki Sándor munkája Nagy Lajos leánya, Anjou Mária királynő életét dolgozza fel. A még Nagy Lajos életében fiúsított uralkodónő tizenegy évesen került a magyar trónra, anyja, Erzsébet irányította helyette az országot, aki nagyban támaszkodott a Garai Miklós vezette...
Részlet a könyvből:
„Ha ifjaink a középkor története után kérdezősködnek, milyet adtok kezeibe ?" Nagy müvében Cantú ezt a kérdést veti föl. És ez a kérdés ejt gondolkodóba mindnyájunkat, kik a középkor történetének elbeszélésére vállalkozunk.
Nincs az...
A Magyar Társadalomtudományi Egyesület Széchenyi-cyclusának második sorozatában az 1912. év utolsó és az 1913. első hónapjai alatt a gondosan megállapított terv szerint ismét hat előadás tartatott a Nemzeti Múzeum dísztermében nagy és érdeklődő hallgatóság részére,...
A Magyar Társadalomtudományi Egyesület Széchenyi-cyclusának második sorozatában az 1912. év utolsó és az 1913. első hónapjai alatt a gondosan megállapított terv szerint ismét hat előadás tartatott a Nemzeti Múzeum dísztermében nagy és érdeklődő hallgatóság részére,...
Valamikor a húszas évek elején úgy alakult ki az erdélyi magyar irodalom, hogy tollat ragadott az építész, és írt esszét, néprajzi tanulmányt, regényt; tollat ragadott az ügyvéd, a kereskedelmi akadémista, a tanárnő, a tanár, feltörtek az addig lappangó tehetségek, s...
Ha van földterület, mely alakulásánál fogva alkalmas arra, hogy rajta egységes, szervezett emberi társadalom, állam keletkezzék és hogy ezeket táplálja és megvédelmezze: úgy bizonyára a magyar föld az. A Kárpátok, Alpesek keleti nyúlványai és a Balkán északi ágai által...
Részlet a könyvből:
A DÓSA-CSALÁD.
Makfalvi Dósa-családnak nem egy tagja tünt föl a közéletben, mint államférfiú, katona, tudós, vagy író, s valamennyi hü volt nemzetéhez mindenkor, az uralkodóhoz, a mikor lehetett. Hű volt mind - egyet kivéve, a kinek neve úgy él a...
Részlet a kötetből:
A KEPES KRÓNIKA IRODALMI JELENTŐSEGE
1844-ben adta ki franczia irodalomtörténetét. Szakított a hagyományos felfogással s elválasztotta a nyelvemlékeket az irodalmi emlékektől. Szerinte az irodalom ott kezdődik, a hol a művészet. Azokat a műveket teszi...
Részlet a kötetből:
B. PALOCSAY GYÖRGY »NAY MODI«-JA.
A XVIII-ik század első tizedeiben, vagy mondjuk: a török kiűzése s a kurucz szabadságharcz lezajlása után, nemcsak politikai, hanem társadalmi, nemcsak nyilvános, hanem házi életünk rendjében is nagy változások...
Részlet a kötetből:
"Elődeink, szent István, szent László és szent Imre könyörgéseinek érdeme, hogy idáig minden vállalatunk sikerűlt s hogy az Isten jóvoltából a nekünk jutott ország határa széltében, hosszában annyira s oly csodálatosan kiterjedt.» - Ezt a vallomást...
Részlet:
Rákóczi politikai végrendelete
A Történelmi Társulattól rám 1905 februárius 3-án bízott feladatot elvégeztem, II. Rákóczi Ferencz életrajzát megírtam. Most újesztendőre jelent meg a harmadik kötet. Húszezernél több kiadatlan vagy kiadott okiratnak és a korra...
Részlet:
Magyarország törvényének - ország fogalma alatt értvén a Szt. István koronája birodalmának egyetemes területét - 1848 előtt az országnak azt az irásba foglalt akaratát mondjuk, melyet a törvényesen egybegyűlt országgyűlés, a törvényes formák megtartásával...
Részlet a füzetből:
A magyar nemzeti krónikák.
A Rumunok általános történetén dolgozom, a mely munkával (ha szándékom szerint sikerül) nemcsak hézagot akarok kitölteni históriai irodalmunkban, hanem sok bizonytalan, homályos részletet is helyreigazítani Magyarország...
Részlet a füzetből:
A Frangepanok Magyarország történetében az Anjou királyok korában
- Második és befejező közlemény. -
Frangepán István és János Bertalannak voltak fiai. Anyjuk Mabilia a Morosini velenczei előkelő nemes családból való volt, melyből III. Endre magyar...
Részlet a füzetből:
Anna királyné, II. Ulászló neje.
De Foix Annáról Wenzel még a Századok 1877-diki évfolyamában közölt egy czikksorozatot és azóta Fraknói újabb részleteket a Revue d'histoire diplomatique 1889-diki folyamában. Sok újat e tárgyról tehát nem adhatok...
Részlet az I. kötetből:
"1. Bölcseleti világnézetünk egysége felé.
Az élet szakadatlan mozgás, keletkezés és elmulás, az állandóság csak látszat. A szellemi élet is folyton elváltozás. Minden gondolat nő és apad, megszűnik vagy más formákat ölt. "Semmi sem marad...
Ide s tova három lustrum is elmult azóta, hogy a hazai történettudomány lelkes ápolója, Ipolyi Arnold, akkor beszterczebányai s később nagyváradi püspök, mint a Magyar Történelmi Társulat elnöke, gyakran maga vezette a társulat választmányi üléseit.
Ily alkalmakkor többször...
DEGRÉ ALAJOB.
Életrajzi adatok. 1820. január 6-án született Lippán. Iskoláit Aradon kezdte, Szegeden folytatta s a jogot 1838—40-ben Nagyváradon végezte. Egyideig Vukovich Sebő mellett volt gyakorlaton itthon, vele járt Horvátországban, Fiúméban. 1842-ben ment Pestre s Kossuthot...
A történelem az a tudomány, mely a nemzetek megalakúlását, fejlődését s egymásra gyakorolt hatását kutatja és elbeszéli.
Fő törekvése, hogy igaz és tanúlságos legyen.
Akkor igaz, ha csak bebizonyított eseményeket ád elénk; s akkor tanúlságos, ha egyaránt elmondja a...
Részlet:
VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÉS AZ AKADÉMIA.
(ELSŐ KÖZLEMÉNY.)
1825. november 3-án hangzottak el a pozsonyi országgyűlés kerületi ülésén Széchenyi István történelmi jelentőségű szavai, melyek annyi rajongó literatori lángolásnak, s 1790-től kezdve harmincöt...
Leányoknak a polgári és felsőbb iskolák 1. és 11. osztályában kell földrajzot tanúlniok. Bevezetésül a földre vonatkozó általános előismeretek tárgyalása szolgál.
Csak ez ösmeretek előbocsátása után kerül a sor térképre és tankönyvre.
Az I. osztályban a magyar...