Bővebb ismertető
Glant Tibor kötetének hátsó borítóján így ajánlja művét:
"Az Amerikában élő magyarok a diktatúra legsötétebb éveiben is őrizték a forradalom emlékezetét. Emlékeiket az 50. évforduló alkalmával könyvekben, honlapokon, interjúkban, dokumentum- és mozifilmekben, konferenciákon, évfordulós megemlékezéseken és koncertekkel idézték fel. A forradalom angol nyelvű amerikai emlékezetével (azzal, hogy a nem magyar származású amerikai állampolgárok, akik nem beszéltek magyarul, mit tudhattak a forradalomról, és hogyan szembesülhettek annak emlékezetével) azonban senki nem foglalkozott."
"Könyvemben az emlékezés öt legnagyobb színterét egy-egy szűkebb fókuszú tanulmányban elemeztem. A média világából a New York Times emlékeztetési stratégiáit és a forradalommal kapcsolatos szóhasználatát vizsgálom. A politikai emlékezet kategóriájában a Kádár-rendszer idején Magyarországon szolgált amerikai nagykövetek nyomtatásban megjelent visszaemlékezéseit mutatom be. A tudományos emlékezet világából az amerikai egyetemi tankönyvek 56-képét választottam. A forradalom irodalmi emlékezetéből az észak-amerikai prózai hagyatékot tekintem át. A képzőművészet világából Daday Ferenc Nixon Andauban című festményét mutatom be, de csak miután áttekintettem annak hátterét, Richard M. Nixon amerikai alelnök magyar menekültek érdekében végzett tevékenységét."
Glant Tibor
Glant Tibor 1967-ben született Debrecenben. A Debreceni Egyetemen szerzett történelem-angol szakos középiskolai tanári diplomát 1991-ben. Történelemből mester (MA, 1992) és doktori (PhD, 1996) fokozatot szerzett az angliai University of Warwickon. 1991 óta tanít a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékén amerikai történelmet és kultúrát, valamint az amerikai-magyar kapcsolatok történetét. Magyar nyelven a Szent Korona amerikai kalandjáról (1997), angolul az első világháborús amerikai-magyar kapcsolatokról (1998), valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc amerikai emlékezetéről (2007) írt könyvet.