kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Adorján Andor - Uj Idők 1911. (nem teljes évfolyam) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/5/4314005.jpg "Adorján Andor - Uj Idők 1911. (nem teljes évfolyam) [antikvár]")
Uj Idők 1911. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Adorján Andor, Alexander Castel, Andrew Carnegie, Antonio Gugliminetti, Babarczyné Jósa Jolán, Balásházy Péter, Balla Ignác, Benczur Gyula, Bezdek József, Biró Lajos, Borbély Sándor, Bozóky Dezső, Bruck Lajos, Castel Alexander, Croker, Csermely Gyula, Csók István, Csoór Gáspár, Czóbel Minka, Darnay Kálmán, Dr. Jat-Szen, Dudits Andor, Dutka Ákos, Endrődy Béla, Erdődi Mihály, Falk Richárd, Faltay Lucián, Farkas Imre, Farkas Pál, Földes Imre, Gaiduschek Erzsi, Gémes-Gindert Péter, Glücklich S., Góth Móric, Grallertné Martini Hilda, H. G. Wells, Harsányi Lajos, Heltai Jenő, Henry F. Urban, Herrer Cézár, Hevesi József, Hevesi Margit, Hevesi Sándor, Howard Dwight Smiley, Istók János, Iván Ede, Jakab Ödön, Jörgné Draskóczy Ilma, Juhász Gyula, Kádár Lehel, Kanizsay Ferenc, Kardos Árpád, Kilényi Gyula, Kirchner József, Kopits János, Kosztolányi Dezső, Krudy Gyula, Krüzselyi Erzsébet, Kún József, l' Aignac, Lampérth Géza, Legioner, Lengyel Géza, Lenkei Henrik, Leonardo da Vinci, Ligeti Miklós, Liptai Imre, Loti Pierre, Lovik Károly, Lőrinczy György, Lyka Károly, Magyar-Manmheimer Gusztáv, Marcel Prévost, Markó Ernő, Márkus László, Maróti Géza, Mednyánszky László, Mezey Lajos, Molnár Elek, Molnár Jenő, Móra Ferenc, Munkácsy Mihály, Murányi Gyula, Müller Béla, Nádai Pál, Nógrádi Pap Dezső, Nógrády László, Osváth Eszter, Pakots József, Pap Zoltán, Peterdi Andor, Pósa Lajos, Radnai Béla, Réthy László, Révész Imre, Rudnay Aladár, Salgó Ernő, Sándor Móric, Sas Ede, Schneider Árpád, Schweriner, Sik Sándor, Sz. J., Szabolcska Mihály, Székely Aladár, Székely Bertalan, Szép Ernő, Szikra, Sztrokay Kálmán, Tolnay Ákos, Tömörkény István, Triquet, Udvary Géza, Vágó Mária, Vajda Ernő, Vajda János, Vándor Iván, Varságh János, Vészi Margit, Weczerzick, Zilahi László, Zivuska Andor, Zombai Viktor, Zöldi Márton
Részlet a 2. számból:Finum IlkaRegényEgy agglegény elbeszéléseIrta Gárdonyi Géza. Folytatás.A Csillag megint neki-iramlott kissé, de aztán csakhamar megrendesedett.Hallgatva gurultunk a sáros kocsiuton. Szidtam magamat, hogy mi a fenének indultam én ilyen ismeretlen világba ismeretlen kertészek és lovak közé! S félkézzel ugyancsak kellett kapaszkodnom a lőcsbe. Az út kövezetlen volt, és mély kátyukban hol jobbra billent a taliga, hol balra.És fecsegett a sár minden kátyunál, minden pocsaknál, ahova a pej...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
8580 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a 2. számból:Finum IlkaRegényEgy agglegény elbeszéléseIrta Gárdonyi Géza. Folytatás.A Csillag megint neki-iramlott kissé, de aztán csakhamar megrendesedett.Hallgatva gurultunk a sáros kocsiuton. Szidtam magamat, hogy mi a fenének indultam én ilyen ismeretlen világba ismeretlen kertészek és lovak közé! S félkézzel ugyancsak kellett kapaszkodnom a lőcsbe. Az út kövezetlen volt, és mély kátyukban hol jobbra billent a taliga, hol balra.És fecsegett a sár minden kátyunál, minden pocsaknál, ahova a pej beletocsantotta a patkóját.Eleinte csak törülgettem a zsebkendőmmel az arcomból, térdemről, lábamszáráról, de aztán láttam, hogy nem győzöm, hát csak az arcomról törülgettem.
Termékadatok
Cím: Uj Idők 1911. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Szerző:
Adorján Andor
,
Alexander Castel
,
Andrew Carnegie
,
Antonio Gugliminetti
,
Babarczyné Jósa Jolán
,
Balásházy Péter
,
Balla Ignác
,
Benczur Gyula
,
Bezdek József
,
Biró Lajos
,
Borbély Sándor
,
Bozóky Dezső
,
Bruck Lajos
,
Castel Alexander
,
Croker
,
Csermely Gyula
,
Csók István
,
Csoór Gáspár
,
Czóbel Minka
,
Darnay Kálmán
,
Dr. Jat-Szen
,
Dudits Andor
,
Dutka Ákos
,
Endrődy Béla
,
Erdődi Mihály
,
Falk Richárd
,
Faltay Lucián
,
Farkas Imre
,
Farkas Pál
,
Földes Imre
,
Gaiduschek Erzsi
,
Gémes-Gindert Péter
,
Glücklich S.
,
Góth Móric
,
Grallertné Martini Hilda
,
H. G. Wells
,
Harsányi Lajos
,
Heltai Jenő
,
Henry F. Urban
,
Herrer Cézár
,
Hevesi József
,
Hevesi Margit
,
Hevesi Sándor
,
Howard Dwight Smiley
,
Istók János
,
Iván Ede
,
Jakab Ödön
,
Jörgné Draskóczy Ilma
,
Juhász Gyula
,
Kádár Lehel
,
Kanizsay Ferenc
,
Kardos Árpád
,
Kilényi Gyula
,
Kirchner József
,
Kopits János
,
Kosztolányi Dezső
,
Krudy Gyula
,
Krüzselyi Erzsébet
,
Kún József
,
l' Aignac
,
Lampérth Géza
,
Legioner
,
Lengyel Géza
,
Lenkei Henrik
,
Leonardo da Vinci
,
Ligeti Miklós
,
Liptai Imre
,
Loti Pierre
,
Lovik Károly
,
Lőrinczy György
,
Lyka Károly
,
Magyar-Manmheimer Gusztáv
,
Marcel Prévost
,
Markó Ernő
,
Márkus László
,
Maróti Géza
,
Mednyánszky László
,
Mezey Lajos
,
Molnár Elek
,
Molnár Jenő
,
Móra Ferenc
,
Munkácsy Mihály
,
Murányi Gyula
,
Müller Béla
,
Nádai Pál
,
Nógrádi Pap Dezső
,
Nógrády László
,
Osváth Eszter
,
Pakots József
,
Pap Zoltán
,
Peterdi Andor
,
Pósa Lajos
,
Radnai Béla
,
Réthy László
,
Révész Imre
,
Rudnay Aladár
,
Salgó Ernő
,
Sándor Móric
,
Sas Ede
,
Schneider Árpád
,
Schweriner
,
Sik Sándor
,
Sz. J.
,
Szabolcska Mihály
,
Székely Aladár
,
Székely Bertalan
,
Szép Ernő
,
Szikra
,
Sztrokay Kálmán
,
Tolnay Ákos
,
Tömörkény István
,
Triquet
,
Udvary Géza
,
Vágó Mária
,
Vajda Ernő
,
Vajda János
,
Vándor Iván
,
Varságh János
,
Vészi Margit
,
Weczerzick
,
Zilahi László
,
Zivuska Andor
,
Zombai Viktor
Zöldi Márton
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Aranyozott, színezett kiadói egész vászonkötés
Méret: 230 mm x 320 mm
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............