kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Adorján Andor - Uj Idők 1930. január-június (fél évfolyam) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/968/4775968.jpg "Adorján Andor - Uj Idők 1930. január-június (fél évfolyam) [antikvár]")
Uj Idők 1930. január-június (fél évfolyam) [antikvár]
Adorján Andor, Agyagfalvi Hegyi István, Aszlányi Károly, Barabás Kálmán, Barabás Miklós, Beke Manó, Benczúr Gyula, Benedek Elek, Bódás János, Boross József, Boross Sándor, Borsos József, Bükky Mihályné, Chiovini Ferenc, Csathó Kálmán, Csehov A. P., Csók István, Csűrös Zoltán, Dénes Gizella, Dr. Bakay Lajos, Dr. Bókay Zoltán, Dr. Dalmady Zoltán, Dr. Degen Árpád, Dr. Gerlóczy Géza, Dr. Hajós Lajos, Dr. Molnár Béla, Dr. Torday Árpád, Dulovits Jenő, Duvernois Henri, Ebeczky György, Égly Antal, Endrődi Béla, Falu Tamás, Farkas Imre, Farrére Claude, Fehér Jenő, Fekete Károly, Feuerbach, Fodor Gyula, Forbáth Sándor, Gábor Móric, Gács Demeter, Glatz Oszkár, Hende Vince, Henry O., Hollósy Simon, Horvai János, Hosszú Márton, Ifj. Szász Károly, Illés Endre, Illy János, Iványi István, Izsákné Székely Erzsi, Jakab Ödön, Juhász Gyula, Kéméndy Jenő, Kerny István, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Kiss Menyhért, Kodolányi János, Kopits János, Kosáryné Réz Lola, Kosztolányi Dezső, Kovacsics Mátyás, Kozma Béla, Kőszegi Bella, Krúdy Gyula, Kunszery Gyula, Lakatos Lászlóné, Lakos Eta, László Fülöp, Ligeti Miklós, Lippay Gyula, Lyka Károly, Maghy Zoltán, Major Henrik, Margó Ede, Marullus, Maugsch Gyula, Miskolczy Ferenc, Moly Tamás, Munkácsy Márton, Nagy Gusztáv, Nagykárolyi Etelka, Nechanszky Lajos, Ódry Árpád, Olgyai Viktor, Oszlay Verona, Ölbey Irén, Pain Barry, Pásztor János, Pásztor József, Pékár Gyula, Pentelei Molnár János, Perimutter Izsák, Pröhle Vilmos, R. M., Rainer Maria Rilke, Rockwell Kent, Rónai Pál, Rupert Brooke, Ruzitska Mária, Sajó Sándor, Sásdi Sándor, Schmidt Ádám, Secundus, Senyei József, Sidló Ferenc, Siegescu Miklós, Siklóssy László, Simonfay Margit, Szánthó Gergely, Szathmáry István, Szatmári Tibor, Székely Bertalan, Szép Ernő, Szili Leontin, Szöllősi Zsigmond, Sztrókay Kálmán, Szuly Elemér, Tábori Kornél, Takács László, Telekes Béla, Terescsényi György, Tóth Gyula, Tóth László, Udvary Géza, Vadas Ernő, Vándor Iván, Vastagh György, Vaszary János, Vécsey Leó, Vén diák, Virág Benedek, Voinovich Géza, Zászlós Márta, Zichy Mihály, Zombory Lajos, Zsigray Julianna
Részlet:
Porszem a napsugárban
... A zsindely telő résein át a padlásra sütött a nap.
Egy lábatlan karosszékben, csíkosharisnyás lábait maga alá húzva, vékonyka, de formás gyerekleányka ült: Annus.
Oldalt a kémény állott, vakolatlan, füstös oldalából két nagy kampós szög nyúlt ki. Egyiken benaftalinozott lábzsák lógott, másikon két zacskó aszalt gyümölcs. A gerendán pókhálós sötét palackok sorakoztak s amint odatűzött a sárgaszínű napfény, smaragdzöld világosság terjengett...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
7980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Porszem a napsugárban
... A zsindely telő résein át a padlásra sütött a nap.
Egy lábatlan karosszékben, csíkosharisnyás lábait maga alá húzva, vékonyka, de formás gyerekleányka ült: Annus.
Oldalt a kémény állott, vakolatlan, füstös oldalából két nagy kampós szög nyúlt ki. Egyiken benaftalinozott lábzsák lógott, másikon két zacskó aszalt gyümölcs. A gerendán pókhálós sötét palackok sorakoztak s amint odatűzött a sárgaszínű napfény, smaragdzöld világosság terjengett köröskörül s megvilágította a lim-lomok között a poros, toprongyos, foszlott terítővel letakart utazóládát, amiben egy ki tudja, milyen rég elköltözött halott ruháit őrizték, ki tudja, hány esztendő óta már. De messzebb, az ócska esernyők, rozoga székek, rongyos paplanok között titokzatos félhomály derengett. Itt helyezkedett el Annus vagy másfélórája már egy kékfedelü, napszítta, penészfoltozta könyvvel a kezében, amit a padlás legsötétebb zugában talált. Egy darabig olvasott, aztán ábrándozni kezdett. Hírneves énekesnő lett belőle, aki földkörüli útra indul s most előkelő ruhában, ékszerekkel megrakva pihen egy gőzhajó fedélzetén. Közben aszalt szilvát evett s a magokat eldobálta hanyag és kecses mozdulattal. Kiszámított hanyagsággal és kiszámított kecsességgel.
Termékadatok
Cím: Uj Idők 1930. január-június (fél évfolyam) [antikvár]
Szerző:
Adorján Andor
,
Agyagfalvi Hegyi István
,
Aszlányi Károly
,
Barabás Kálmán
,
Barabás Miklós
,
Beke Manó
,
Benczúr Gyula
,
Benedek Elek
,
Bódás János
,
Boross József
,
Boross Sándor
,
Borsos József
,
Bükky Mihályné
,
Chiovini Ferenc
,
Csathó Kálmán
,
Csehov A. P.
,
Csók István
,
Csűrös Zoltán
,
Dénes Gizella
,
Dr. Bakay Lajos
,
Dr. Bókay Zoltán
,
Dr. Dalmady Zoltán
,
Dr. Degen Árpád
,
Dr. Gerlóczy Géza
,
Dr. Hajós Lajos
,
Dr. Molnár Béla
,
Dr. Torday Árpád
,
Dulovits Jenő
,
Duvernois Henri
,
Ebeczky György
,
Égly Antal
,
Endrődi Béla
,
Falu Tamás
,
Farkas Imre
,
Farrére Claude
,
Fehér Jenő
,
Fekete Károly
,
Feuerbach
,
Fodor Gyula
,
Forbáth Sándor
,
Gábor Móric
,
Gács Demeter
,
Glatz Oszkár
,
Hende Vince
,
Henry O.
,
Hollósy Simon
,
Horvai János
,
Hosszú Márton
,
Ifj. Szász Károly
,
Illés Endre
,
Illy János
,
Iványi István
,
Izsákné Székely Erzsi
,
Jakab Ödön
,
Juhász Gyula
,
Kéméndy Jenő
,
Kerny István
,
Kisfaludi Stróbl Zsigmond
,
Kiss Menyhért
,
Kodolányi János
,
Kopits János
,
Kosáryné Réz Lola
,
Kosztolányi Dezső
,
Kovacsics Mátyás
,
Kozma Béla
,
Kőszegi Bella
,
Krúdy Gyula
,
Kunszery Gyula
,
Lakatos Lászlóné
,
Lakos Eta
,
László Fülöp
,
Ligeti Miklós
,
Lippay Gyula
,
Lyka Károly
,
Maghy Zoltán
,
Major Henrik
,
Margó Ede
,
Marullus
,
Maugsch Gyula
,
Miskolczy Ferenc
,
Moly Tamás
,
Munkácsy Márton
,
Nagy Gusztáv
,
Nagykárolyi Etelka
,
Nechanszky Lajos
,
Ódry Árpád
,
Olgyai Viktor
,
Oszlay Verona
,
Ölbey Irén
,
Pain Barry
,
Pásztor János
,
Pásztor József
,
Pékár Gyula
,
Pentelei Molnár János
,
Perimutter Izsák
,
Pröhle Vilmos
,
R. M.
,
Rainer Maria Rilke
,
Rockwell Kent
,
Rónai Pál
,
Rupert Brooke
,
Ruzitska Mária
,
Sajó Sándor
,
Sásdi Sándor
,
Schmidt Ádám
,
Secundus
,
Senyei József
,
Sidló Ferenc
,
Siegescu Miklós
,
Siklóssy László
,
Simonfay Margit
,
Szánthó Gergely
,
Szathmáry István
,
Szatmári Tibor
,
Székely Bertalan
,
Szép Ernő
,
Szili Leontin
,
Szöllősi Zsigmond
,
Sztrókay Kálmán
,
Szuly Elemér
,
Tábori Kornél
,
Takács László
,
Telekes Béla
,
Terescsényi György
,
Tóth Gyula
,
Tóth László
,
Udvary Géza
,
Vadas Ernő
,
Vándor Iván
,
Vastagh György
,
Vaszary János
,
Vécsey Leó
,
Vén diák
,
Virág Benedek
,
Voinovich Géza
,
Zászlós Márta
,
Zichy Mihály
,
Zombory Lajos
Zsigray Julianna
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 230 mm x 310 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............