kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Adorján Andor - Uj Idők 1930. június-december (fél évfolyam) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/501/4265501.jpg "Adorján Andor - Uj Idők 1930. június-december (fél évfolyam) [antikvár]")
Uj Idők 1930. június-december (fél évfolyam) [antikvár]
Adorján Andor, Angerianus, Antal József, Bábel René, Balassa Ferenc, Barabás Miklós, Beck Ö. Fülöp, Beke Manó, Benczúr Gyula, Berda József, Bódás János, Bognár Anna, Bónyi Adorján, Borsos József, Böhm Pál, Bús-Fekete László, Bükky Mihályné, Cholnoky Viktor, Csathó Kálmán, Csontváry Tivadar, Csorba Géza, Desbordes-Valmore Marceline, Dr. Gadó István, Dulovits Jenő, Ebeczky György, Emőd Tamás, Erdélyi József, Fábián Béla, Fabinyi Rudolf, Falu Tamás, Farkas Ferenc, Farkas Imre, Farkas István, Fehér Jenő, Fekete Lajos, Fodor Gyula, Forbáth Sándor, Föld Ernő, Fragonard, Friedrich Vilmos, Gács Demeter, Giotto, Gróf Festetics Pálné, Gulácsy Irén, Győry Margit, Harsányi Zsolt, Hegedűs Lóránt, Henry O., Horatius, Illés Endre, Illy János, Kabos Ede, Kallós Ede, Kálnoki Izidor, Karinthy Frigyes, Katona Ferenc, Kelemen Viktor, Kemechey Jenő, Képes Géza, Kerny István, Kisbéry János, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond, Kosáryné Réz Lola, Kosztolányi Dezső, Krónikás, Krúdy Gyula, Lányi Viktor, Lenau, Lenbach, Lippay Gyula, Lotz Károly, Lőrincz Miklós, Lövik Károly, Lux Elek, Lyka Károly, M. S. mester, Maghy Zoltán, Majthényi György, Malonyay Dezső, Margó Ede, Marullus, Móra László, Oláh Gábor, Oszlay Verona, Pásztor János, Pásztor József, Pékár Gyula, Petelei István, Radványi Magda, Rónai Pál, Rónaszéki Irén, Rubens, Ruzitska Mária, Siegescu Miklós, Sipulusz, Skuteczky Döme, Stella, Strobentz Frigyes, Surányi Miklós, Szabolcska Mihály, Számadó János, Szathmáry István, Szederkényi Anna, Székely Bertalan, Szemere György, Szép Ernő, Szili Leontin, Szőllősi Zsigmond, Tábori Róbert, Tamás Sári, Tartally Ilona, Teles Ede, Terescsényi György, Thury Zoltán, Tömörkény István, Török Gyula, Vadas Ernő, Vályi Nagy Géza, Van Dyck, Varga Gyula, Varga Lajos, Varságh János, Váry Magda, Vastagh László, Vén diák, Veres, Voinovich Géza, Zányi László, Zsigray Julianna, Zsoldos László
Részlet az 1. számból:
Szendrey Julia
- Színmű három felvonásban -
Irta: Herczeg Ferenc
SZEREPLŐK:
Julia
Horvát
Kovács professzor
Berta
Trubeczkoj herceg, orosz katonatiszt
Lauka Gusztáv
ifj. Lendvay Márton
Balázs Sándor
A nótárius Tálasné.
Történik 1849-50-ben; az első felvonás Tor dán, a második Kolozsváron, a harmadik Pesten.
ELSŐ FELVONÁS
Petöfiék szállása, Tordán. Alacsony, famenyezetes szoba, világos falakkal, szerény polgári bútorokkal, csipkefüggönyökkel, néhány...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
7580 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet az 1. számból:
Szendrey Julia
- Színmű három felvonásban -
Irta: Herczeg Ferenc
SZEREPLŐK:
Julia
Horvát
Kovács professzor
Berta
Trubeczkoj herceg, orosz katonatiszt
Lauka Gusztáv
ifj. Lendvay Márton
Balázs Sándor
A nótárius Tálasné.
Történik 1849-50-ben; az első felvonás Tor dán, a második Kolozsváron, a harmadik Pesten.
ELSŐ FELVONÁS
Petöfiék szállása, Tordán. Alacsony, famenyezetes szoba, világos falakkal, szerény polgári bútorokkal, csipkefüggönyökkel, néhány hazafias nyomattal a falon. Főbejárat elől jobbra. A baloldalon két ablak az utcára nyílik. A háttérben ajtó, amely közvetlenül a konyhába vezet. Székely parasztkonyha, a tálak és kancsók tömegével. Bútorzat: ülő bútorok, hátul jobbra két egymásmellé állított ágy, a két utcai ablak közt egyszerű. íróasztal, amely teli van kéziratokkal, könyvekkel Valahol a fal mellett Júlia csikóbőrös útiládája. Az ágyakon és bútorokon férfiruhák és fehérnemű, csomagoláshoz összerakva. A szobának szerény, tiszta és meghitt benyomást kell tennie. Látnivaló, a háziak megbecsülik a pesti vendégeket. Nyári délután.
ELSŐ JELENET.
Tálasné, Kovács.
A színpad kevés ideig üres, a konyhaajtó nyitva áll. Tálasné a konyhában tesz-vesz, közbe fejhangon zsoltárt énekel; a főbejáraton kopogtatás hallatszik, Tálasné eleinte nem hallja, tovább énekel, de azután figyelmes lesz, konyhakendővel megtörli a kezét, bejön n szobába és ajtót nyit. Kovács a nyitott ajtóban állva. Itt van szálláson Petőfi Sándorné tésasszony?
Tálasné. itt van, itt, már egy hete.
Kovács belép a szobába. Hetvenesztendős férfi, sűrű fehérhajjal és körszakállal, arca piros és szinte valószínűtlenül fiatalos. Bár nem pap, hanem professzor, a kálvinista papok modorában beszél. Most feleljen egy másik kérdésemre: itthon tartózkodik jelenleg a tésasszony?
Termékadatok
Cím: Uj Idők 1930. június-december (fél évfolyam) [antikvár]
Szerző:
Adorján Andor
,
Angerianus
,
Antal József
,
Bábel René
,
Balassa Ferenc
,
Barabás Miklós
,
Beck Ö. Fülöp
,
Beke Manó
,
Benczúr Gyula
,
Berda József
,
Bódás János
,
Bognár Anna
,
Bónyi Adorján
,
Borsos József
,
Böhm Pál
,
Bús-Fekete László
,
Bükky Mihályné
,
Cholnoky Viktor
,
Csathó Kálmán
,
Csontváry Tivadar
,
Csorba Géza
,
Desbordes-Valmore Marceline
,
Dr. Gadó István
,
Dulovits Jenő
,
Ebeczky György
,
Emőd Tamás
,
Erdélyi József
,
Fábián Béla
,
Fabinyi Rudolf
,
Falu Tamás
,
Farkas Ferenc
,
Farkas Imre
,
Farkas István
,
Fehér Jenő
,
Fekete Lajos
,
Fodor Gyula
,
Forbáth Sándor
,
Föld Ernő
,
Fragonard
,
Friedrich Vilmos
,
Gács Demeter
,
Giotto
,
Gróf Festetics Pálné
,
Gulácsy Irén
,
Győry Margit
,
Harsányi Zsolt
,
Hegedűs Lóránt
,
Henry O.
,
Horatius
,
Illés Endre
,
Illy János
,
Kabos Ede
,
Kallós Ede
,
Kálnoki Izidor
,
Karinthy Frigyes
,
Katona Ferenc
,
Kelemen Viktor
,
Kemechey Jenő
,
Képes Géza
,
Kerny István
,
Kisbéry János
,
Kisfaludi Strobl Zsigmond
,
Kisfaludy-Stróbl Zsigmond
,
Kosáryné Réz Lola
,
Kosztolányi Dezső
,
Krónikás
,
Krúdy Gyula
,
Lányi Viktor
,
Lenau
,
Lenbach
,
Lippay Gyula
,
Lotz Károly
,
Lőrincz Miklós
,
Lövik Károly
,
Lux Elek
,
Lyka Károly
,
M. S. mester
,
Maghy Zoltán
,
Majthényi György
,
Malonyay Dezső
,
Margó Ede
,
Marullus
,
Móra László
,
Oláh Gábor
,
Oszlay Verona
,
Pásztor János
,
Pásztor József
,
Pékár Gyula
,
Petelei István
,
Radványi Magda
,
Rónai Pál
,
Rónaszéki Irén
,
Rubens
,
Ruzitska Mária
,
Siegescu Miklós
,
Sipulusz
,
Skuteczky Döme
,
Stella
,
Strobentz Frigyes
,
Surányi Miklós
,
Szabolcska Mihály
,
Számadó János
,
Szathmáry István
,
Szederkényi Anna
,
Székely Bertalan
,
Szemere György
,
Szép Ernő
,
Szili Leontin
,
Szőllősi Zsigmond
,
Tábori Róbert
,
Tamás Sári
,
Tartally Ilona
,
Teles Ede
,
Terescsényi György
,
Thury Zoltán
,
Tömörkény István
,
Török Gyula
,
Vadas Ernő
,
Vályi Nagy Géza
,
Van Dyck
,
Varga Gyula
,
Varga Lajos
,
Varságh János
,
Váry Magda
,
Vastagh László
,
Vén diák
,
Veres
,
Voinovich Géza
,
Zányi László
,
Zsigray Julianna
Zsoldos László
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 240 mm x 310 mm
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............