Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:A nap fiaLOXIAS Éles hangú trombiták nyerítenek bele az amfiteátrumba. Ezüsttorkú ménlovak. Jön a császár! Negyvenezer ember ész nélkül fölugrál helyéről, ami olyan zajjal jár, mintha beláthatatlan madárrajok kelnének szárnyra. A sokaság visszafojtott lélekzettel lesi a császár minden mozdulatát. Most az arany védőrácshoz lép, most leül. Merev, széles redőkbe omló bíborruha van rajta, a fején arany babérkoszorú. Arcát márványfehérre festette, két pofacsontját pirosra, vastag szemöldökét feketére. Konstantinápolyi divat! Az is Bizáncból hozott szokás, hogy a császár és a szent család tagjai nem beszélgethetnek más emberek jelenlétében, nem is igen mozognak, csak mereven ülnek és komoran maguk elé bámulnak. A mozdulatlanságuk, a sok aranyhímzés és ékkő, ami rajtuk van, valami idegen, embertelen benyomást tesz. Ázsiai bálványképek. Az imperátornak egyébként hosszúkás lófeje van. Azelőtt széles állú, alacsony homlokú, kerek parasztfejük volt a római nagyoknak. A város terein és kertjeiben még százával állanak az ősök szobrai és valamennyien tenyeres-talpas, józan és kissé komisz benyomást tesznek. Újabban azonban mindjobban elszaporodnak a magas homlokok és keskeny állak. Az új urak finomak, gyöngegyomrúak, fáradtak. A császári család mögött aranyruhás udvari emberek, azok mögött a palotaőrök pirosbokrétás aranysisakjai sorakoznak. Egytől-egyig hórihorgas növésű, szőke barbárok. Itáliai ember nincs köztük. Róma katonái germánok, művészei görögök, kereskedői és bankárai ázsiaiak, komédiásai és kurtizánjai afrikaiak. És a rómaiak? Azok már csak arra valók, hogy arany tálakból föllakmározzák az ősi örökség maradékait és hogy szép szónoklatokat mondjanak hozzá.
Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. – Budapest, 2021. május 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.
Apja Jankovics Marcell (1906–1970) banktisztviselő, anyja Bartha Margit (1906–1981?), nagyapja id. Jankovics Marcell (1874–1949) író, politikus, ügyvéd volt. Nővére Jankovics Eszter (1934). Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, ott is érettségizett.
1959–1960 között segédmunkásként dolgozott, majd 1960-tól a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került, ahol fázisrajzolóként kezdett. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.Sisyphus (1974)
1971–72-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított animációt. 1973-ban a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz forgalmazási jogát, hogy aztán sehol se mutassák be. A Sisyphus c. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték.
Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. Az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanít szintén animációt. 2 évvel később elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.
1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. 1998–2002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke. 1998-tól Magyar Művelődési Társaság elnöke. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja.