kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


Magyar Szemle 2007. január-december [antikvár]

Abádi Nagy Zoltán, Ablonczy László, Balázs Attila, Basics Bea, Beke György, Bencze Izabella, Bod Péter Ákos, Bodosi György, Bónis Ferenc, Borostyánkői Mátyás, Botos Katalin, Brenner János, Buda Béla, Csaba László, Csejdy Júlia, Csejdy Virág, Cseszka Éva, Csicsery-Rónay István, Deme Tamás, Egedy Gergely, Eisler János, Elek István, Éles Csaba, Entz Géza Antal, Fáy Zoltán, Fázsy Anikó, Frenyó Zoltán, Gáspár G. János, Gecse Géza, Granasztói György, Granasztói Pál, Gróh Gáspár, Gulyás Gergely, Gyulai György, Haas György, Hamvas Béla, Horváth István, Illyés Gyula, Jeszenszky Géza, Kádár Béla, Kádár György, Karácsony Sándor, Kaslik Péter, Kodály Zoltán, Kodolányi Gyula, Kosztolányi Dezső, Kovács Péter, Kubinszky Mihály, Kulin Ferenc, Lászlóffy Aladár, Lázár Ervin, Lengyel György, Mádl Ferenc, Makláry Kálmán, Márai Sándor, Mátyus Aliz, Metz Katalin, Miklóssy Endre, Miskolczy Ambrus, Mohay Tamás, Molnár Imre, Monostori Imre, Munkácsi Ernő, Nagy Balázs, Nagy Gáspár, Nagy Miklós Mihály, Németh Magda, Nick Thorpe, Pakucs János, Pásztor Péter, Pilinszky János, Plesznivy Edit, Polcz Alaine, Radnóti Miklós, Rónay György, Sályi Tamás, Sárközi György, Sárosi Bálint, Solymosi-Tari Emőke, Soos Géza, Süle Ferenc, Szabad György, Szabados György, Szabó Máté, Szabó Zoltán, Szakolczai György, Szávai János, Szekér Nóra, Szeredi Pál, Szokolay Domokos, Tarján Gábor, Tófalvi Zoltán, Tóth Klára, Török Bálint, Tüskés Anna, Tüskés Tibor, Várnagy Ildikó, Várszegi Tibor, Vesztróczy Zsolt, Vigh Károly, Vígh Károly, Zlinszky János

Antikvár
 
5280 Ft
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes.
4752 Ft
10%
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Magyar Szemle 2007. január-december [antikvár]
Szerző: Abádi Nagy Zoltán , Ablonczy László , Balázs Attila , Basics Bea , Beke György , Bencze Izabella , Bod Péter Ákos , Bodosi György , Bónis Ferenc , Borostyánkői Mátyás , Botos Katalin , Brenner János , Buda Béla , Csaba László , Csejdy Júlia , Csejdy Virág , Cseszka Éva , Csicsery-Rónay István , Deme Tamás , Egedy Gergely , Eisler János , Elek István , Éles Csaba , Entz Géza Antal , Fáy Zoltán , Fázsy Anikó , Frenyó Zoltán , Gáspár G. János , Gecse Géza , Granasztói György , Granasztói Pál , Gróh Gáspár , Gulyás Gergely , Gyulai György , Haas György , Hamvas Béla , Horváth István , Illyés Gyula , Jeszenszky Géza , Kádár Béla , Kádár György , Karácsony Sándor , Kaslik Péter , Kodály Zoltán , Kodolányi Gyula , Kosztolányi Dezső , Kovács Péter , Kubinszky Mihály , Kulin Ferenc , Lászlóffy Aladár , Lázár Ervin , Lengyel György , Mádl Ferenc , Makláry Kálmán , Márai Sándor , Mátyus Aliz , Metz Katalin , Miklóssy Endre , Miskolczy Ambrus , Mohay Tamás , Molnár Imre , Monostori Imre , Munkácsi Ernő , Nagy Balázs , Nagy Gáspár , Nagy Miklós Mihály , Németh Magda , Nick Thorpe , Pakucs János , Pásztor Péter , Pilinszky János , Plesznivy Edit , Polcz Alaine , Radnóti Miklós , Rónay György , Sályi Tamás , Sárközi György , Sárosi Bálint , Solymosi-Tari Emőke , Soos Géza , Süle Ferenc , Szabad György , Szabados György , Szabó Máté , Szabó Zoltán , Szakolczai György , Szávai János , Szekér Nóra , Szeredi Pál , Szokolay Domokos , Tarján Gábor , Tófalvi Zoltán , Tóth Klára , Török Bálint , Tüskés Anna , Tüskés Tibor , Várnagy Ildikó , Várszegi Tibor , Vesztróczy Zsolt , Vigh Károly , Vígh Károly Zlinszky János
Kiadó: Magyar Szemle Alapítvány
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Abádi Nagy Zoltán művei
Basics Bea művei
Beke György művei
Bencze Izabella művei
Bodosi György művei
Borostyánkői Mátyás művei
Brenner János művei
Buda Béla művei
Csaba László művei
Csejdy Júlia művei
Csejdy Virág művei
Cseszka Éva művei
Csicsery-Rónay István művei
Egedy Gergely művei
Eisler János művei
Éles Csaba művei
Entz Géza Antal művei
Fáy Zoltán művei
Fázsy Anikó művei
Gáspár G. János művei
Gecse Géza művei
Gulyás Gergely művei
Gyulai György művei
Haas György művei
Hamvas Béla művei
Horváth István művei
Illyés Gyula művei
Kádár Béla művei
Kádár György művei
Karácsony Sándor művei
Kaslik Péter művei
A szerzőről
Kodály Zoltán művei
Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.)

A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is. Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a magyar közéletben is, számos közéleti szerepet töltött be és több szervezet, bizottság tagja vagy vezetője volt. Több befolyásos közéleti szereplő (zenészek, művészek, tudósok és politikusok) tartozott ismeretségi köréhez.
Kosztolányi Dezső művei
A szerzőről
Kovács Péter művei
1939. február 9-én született Budapesten. 1957 és 1962 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet szakos hallgatója. Miután lediplomázott, 1962-től a Székesfehérvári Szent István Király Múzeum tudományos munkatársa, majd 1986-tól 1992-ig igazgatója.

1967-től jelentős kiállítások sorozatát szervezi. 1977 és 1980 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke, 1992-ig az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja. Kutatási területe a 18. és a 20. századi szobrászat. Számos tudományos munka után 2006-ban publikálta önéltrajzi írását, Törmelék címmel.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Törmelék (2006)

Díjai
Munkácsy-díj (1983), Martyn-díj (1991), Széchenyi-díj (1998)
A szerzőről
Kubinszky Mihály művei
Széchenyi- és Ybl Miklós-díjas építész, szakíró.
Szakírói tevékenységét mintegy 350 tanulmány és 27 könyv jelzi, érdeklődési területe az építészetkritika, építészettörténet (19-20. sz.), vasúttörténet és vasútépítészet, tájrendezés.
Lászlóffy Aladár művei
A szerzőről
Lázár Ervin művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Lengyel György művei
Mádl Ferenc művei
Makláry Kálmán művei
Márai Sándor művei
Metz Katalin művei
Mohay Tamás művei
Molnár Imre művei
Munkácsi Ernő művei
Nagy Balázs művei
Nagy Gáspár művei
Nagy Miklós Mihály művei
Németh Magda művei
Pakucs János művei
Pásztor Péter művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Plesznivy Edit művei
A szerzőről
Polcz Alaine művei
Dr. Polcz Alaine (Kolozsvár, 1922. október 7. – Budapest, 2007. szeptember 20.) magyar pszichológus, írónő, a tanatológia (a halál és gyász kutatása) magyarországi úttörője, a Magyar Hospice Mozgalom, majd alapítvány életre hívója, Mészöly Miklós Kossuth-díjas magyar író felesége.

19 évesen ment férjhez, de a második világháborúban megsérült, a klinikai halál állapotába került. Előtte borzalmas szenvedéseken ment keresztül szovjet katonák folyamatos, csoportos erőszaktétele, kínzása és a nélkülözés miatt.[1] A házassága is felbomlott, ez és a háború borzalmai egész életén nyomot hagyott. 1949-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, pszichológia szakon. Ugyanebben az évben másodszor is férjhez ment Mészöly Miklós íróhoz, akivel házassága 2001-ig, Mészöly haláláig tartott. Pályája kezdetén elmebetegekkel folytatott művészeti terápiát, később játékdiagnosztikával foglalkozott. 1970-től a Tűzoltó utcai II. számú Gyermekklinikán dolgozott, ahol a nagyon súlyos beteg és haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa volt. 1976-ban Magyarországon elsőként hozott létre klinikai osztályon játszószobát, illetve külön szobát a szülők számára. 1991-ben hozta létre a Magyar Hospice Alapítványt.
Rónay György művei
Sályi Tamás művei
Sárközi György művei
Solymosi-Tari Emőke művei
Soos Géza művei
A szerzőről
Szabad György művei
1924-ben született Aradon, 2015-ben hunyt el Budapesten. Történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a szabadon választott Országgyűlés első elnöke (1990–1994).
Szabados György művei
Szabó Máté művei
Szabó Zoltán művei
Szávai János művei
Szeredi Pál művei
Szokolay Domokos művei
Tófalvi Zoltán művei
Török Bálint művei
Tüskés Anna művei
Várnagy Ildikó művei
Várszegi Tibor művei
Vesztróczy Zsolt művei
Vigh Károly művei
Vígh Károly művei
Zlinszky János művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet