Könyv és nevelés 2001/2. [antikvár]

Mustra Az új évezred második Könyv és Nevelés-számában szinte minden az olvasás körül forog. Akkor is ünnepi ez a számunk, ha kívülről nem látszik rajta. Mire eljutunk az Olvasóhoz (valamikor június második felében), már túl leszünk az ünneplésre okot szolgáltató aktuson: az idei Ünnepi Könyvhét nyitó napján, június 7-én útjára indul végre az Olvasás Éve. Ki tud többet Serédy Kató írónőröl? Gondolom, kevesen jelentkeznének a kérdésre. Pedig nemzetközi hírű alkotóról van szó: Kate Seredy nyerte el 1938-ban az USA legrangosabb gyermekirodalmi díját, a Newbery Medált méghozzá magyar témájú regénnyel. Ez a honi tájékozatlanság persze nem véletlenszerű, állítja a „Gyermekirodalom és nemzeti azonosságtudat" című írásában Adamikné Jászó Anna. Szerzőnk az 1990/91-es tanévben összehasonlító gyermekirodalmat tanított a pennsylvaniai Millersville University-n, azóta élénk figyelemmel kíséri a nemzetközi gyermekirodalmi életet. Gazdag tapasztalatai mondatják vele, hogy „nincs még egy ország a földkerekségen, amely oly keveset törődne a gyermekirodalommal, mint hazánk." írásának konklúziója: nagy szükség volna a gyermekirodalom felkarolására itthon, nagy szükség volna végre a gyermekirodalmi intézetre, a gyermekirodalomnak a tanárképzésben való oktatására, szükség volna az igényességre, az új müvekre. Sajátos DIA-bemutatóra invitál írásában Tószegi Zsuzsa („Az új modus legendi: nemcsak a számítógép miatt változik a könyvolvasás"). Ez a DIA persze nem az a dia: a Neumann János Digitális Könyvtár szerverén tárolt, szabadon hozzáférhető, és magán használatra ingyen letölthető Digitális Irodalmi Akadémia „szöveggyűjteményével ismerkedhetünk meg a szerző Jóvoltából. A képregény magyar irodalmi (el)ismertsége után nyomozva akár meg is lepődhetünk rajta, hogy az 1963-as Magyar irodalmi lexikon - a 'képszerűség', 'képvers', 'képzavar' mellett - mindössze a műfaji „boldog ős" aktorát, a 'képmutogató' figuráját ismeri és ismerteti. Tizenhat évvel később, a Világirodalmi lexikon 6. kötete már két egész hasábot szentel a tárgynak: „a nyugati világban hatalmas tömegsikernek örvendő műfaj" legfőbb ismérve, hogy tömegigényt elégít ki, „ a legegyszerűbb szórakoztatási funkciókat tölti be". Ezzel a sommásan (el)ítélö szemlélettel is vitázik G. Szabó Sára: „Képregény irodalmi igényekkel" című, tabukat döntögető írása, miközben a nálunk is népszerű Asterix-képregényeket elemzi. Mit tehetnek a kerettantervek a tanulók olvasáskultúrájának fejlesztéséért? Erről értekezik Dán Krisztina „Olvasásfejlesztés és könyvtár a kerettantervekben" című tanulmányában. A szerző kiinduló gondolata az, hogy a szövegértés és a szövegalkotás képessége kitüntetett szerepet tölt be az ered-